EPR IRODA

18/03/2026

Megkezdődtek a hatósági ellenőrzések!

A hulladékgazdálkodási hatóság megkezdte a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Az elmúlt időszakban támogató jelleggel, a rendszerbe beterelés érdekében küldtek tájékoztató, felhívó leveleket a látóterükbe kerülő gazdálkodók részére. Az idei évtől viszont a türelmi időszak véget ért, várhatóak a bírság kiszabások is, és célzott ellenőrzések is megkezdődtek. A 2026. évre kiadott országos hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv tartalmazza többek között az EPR rendelet szerinti nyilvántartásba vételi, nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését.

Becslések szerint még legalább 27-30 ezer gazdálkodó nem teljesíti az EPR kötelezettségeit, így elsődleges feladat továbbra is ezen vállalkozások felkutatása és a rendszerbe terelése.
A potyautas vállalkozókat a különböző adatszolgáltatások, a hatóságok közötti adatátadások alapján könnyedén meg tudja találni a hatóság és még jelentős humánerőforrást sem igényel egy-egy adatbázis kockázatelemzése és tömeges felszólítólevél kiküldése. Néhány terület, amire érdemes odafigyelni:
✅ korábbi termékdíj kötelezettek,
✅ import vámeljárásokat folytatók,
✅ közösségi termékbeszerzések áfabevallói,
✅ezen kívül az EKAER rendszer, OSS adatbázis, valamint az INTRASTAT is alapja lehet egy kockázatelemzésnek.
✅A NAV adatbázisain túl a TEÁOR kódok szerint is van lehetőség szűrni.
✅Ami még lényeges, hogy a NAV ellenőrzési tervében is sok olyan iparág ellenőrzése kerül idén célkeresztbe, amely EPR-ben is érintett (Pl használtautó kereskedők, online kereskedelem)

A már kötelezettséget teljesítők célzott ellenőrzése sem marad el, sőt ezzel kapcsolatban már konkrét tapasztalat is van. Az ellenőrzések célja a valótlan adatszolgáltatást nyújtók kiszűrése. Ennek érdekében az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartás és a hozzá kapcsolódó bizonylatok ellenőrzésére kerül sor. Az ellenőrzési terv alapján többek között a megelőző negyedévhez képest kiugróan eltérő mennyiséggel történő adatszolgáltatás, illetve az adatszolgáltatás többszöri módosítása lehet kockázatelemzési és kiválasztási szempont, de külön kiemeli az online kereskedelmet folytatók ellenőrzését is.

📌 A 2025-ös évi adatszolgáltatások 2026. április 30-ig módosíthatóak. Így a következő időszakban érdemes felülvizsgálni a nyilvántartásunkat és szükség esetén módosítani az adatszolgáltatást.

https://kormany.hu/dokumentumtar/2026-evi-orszagos-hulladekgazdalkodasi-hatosagi-ellenorzesi-terv

2026. évi országos hulladékgazdálkodási hatósági ellenőrzési terv

24/02/2026

EPR helyzetértékelés, tapasztalatok tanácsadói szemmel

https://zipmagazin.hu/merre-visz-az-epr-es-ut-avagy-tapasztalatok-es-javaslatok-a-kiterjesztett-gyartoi-felelossegi-rendszerrel-kapcsolatosan/?fbclid=IwdGRzaAQKpx9jbGNrBAqm5mV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkDDM1MDY4NTUzMTcyOAABHpnA4F6sDfhII2RjC_4BCkTshzHOsjHc9Jn3TZ2ndJeuQOUE1Yfm37pJaQIN_aem_MQsXm5shV2DZv6kfWIf7Fg

Szerző: Sztruhár Imre ügyvezető/Green Tax Service Kft. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) turbulens változásai (vagy bizonyos esetekben pont a stagnálása) a 2025-ös évben is próbára t***e a piaci szereplőket. Ezek a szereplők, tanácsadók, szakmai érdekképviselet...

28/01/2026

A 2025-ös év egyik leglényegesebb módosítása volt az EPR szabályozásban a kistermelőket, őstermelőket érintő könnyítések bevezetése. Ezzel kapcsolatosan nagyon sok a félreértés még mindig, sok pontatlan, helytelen információ kering, ami sokakat félrevezet. Röviden összeszedtem a lényeges dolgokat.

Először egy kis ismétlés:
A jogszabályban meghatározott kistermelői, őstermelői körnek lehetősége van
✅ a 2025-ös évtől kezdődően
✅ a csomagolás termékáram tekintetében
✅ egyszerűsített nyilvántartást vezetni és
✅ éves adatszolgáltatást teljesíteni.

Ez roppant egyszerűnek tűnik, de mire kell figyelni?
📌 Csak a csomagolás termékáramra vonatkozik a könnyítés, ha valaki más kategóriában is érintett (pl. külföldről vásárolt mezőgazdasági gép), akkor arra vonatkozóan az általános szabályok szerint kell teljesítenie a kötelezettségeket.
📌Nagyon fontos, hogy aki a tevékenységét korábban is végezte, az feltételezhetően korábban is kötelezett volt, így nem csak a 2025-ös évet kell teljesítenie, hanem az azt megelőző időszakokat is a kötelezettség keletkezéséig, de legkorábban 2023.07.01-jéig visszamenőleg.
📌A 2025-ös évet megelőző időszakokra nem vonatkozik az egyszerűsített nyilvántartás vezetési lehetőség, így visszamenőleg az általános szabályok szerint kell vezetni a nyilvántartást és negyedévente kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.
📌A nyilvántartásba vételi kötelezettséget is teljesítenie kell, ez a mentesség csupán 2025-től él és csak az egyszerűsített nyilvántartás vezetést választókra vonatkozik.

Amit problémaként tapasztaltam az elmúlt időszakban még,
🟢hogy nem egyértelmű, hogy mit tekint a jogszabály forgalomba hozott csomagolásnak?
🟢A gyűjtő/szállítói és fogyasztói csomagolásokat hogyan kell kezelni, egybe vagy külön?
🟢Már a meghatalmazásnál elakadnak sokan.
🟢Az OKIRKAPU felülettel kapcsolatosan is nagyok a hiányosságok.

És nem az a szomorú elsősorban, hogy az őstermelő, a kistermelő – aki amúgy gondolom a háta közepére sem kívánja ezt az adminisztrációt – nem ismeri ezeket, hanem az, hogy egyes „szakértők” sincsenek tisztában a fentiekkel, vagy azok egy részével.

Tudom, hogy a pici vállalkozásoknak az egyszeri tanácsadás/konzultáció díja is soknak tűnik, de hosszú távon megéri egy hozzáértő tanácsadóval konzultálni, aki átnézi a kötelezettségeket, segít kialakítani a nyilvántartást és megtanítja az OKIRKAPU kezelését, az adatszolgáltatás benyújtását.

Amennyiben ilyen jellegű támogatásra van szükségetek, februárban és márciusban korlátozott számban vállalok tanácsadást, auditot, vagy akár mentorálást is.

23/12/2025

08/12/2025

Az EPR rendszer két és fél éve van velünk, mégis még mindig nagyon sok a félreértés. A mai napig nagy meglepetést okoz egyes vállalkozóknak, illetve egyes könyvelőknek, hogy kik a kötelezettek. A leggyakoribb félreértéseket igyekszem most leírni általánosságban. A kivételekre, speciális szabályokra nem térek ki. A kötelezettséget mindig egyedileg kell vizsgálni, mert nem minden fekete vagy fehér.

Az első és egyik legfontosabb, hogy az EPR kötelezettség nem függ vállalkozási formától. Teljesen mindegy, hogy valaki
🟢 egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, esetleg őstermelő,
🟢 áfa körös vagy alanyi adómentes,
🟢 egyéni vállalkozóként átalányadózás alá tartozik vagy KATA alany.

Mindegy milyen vállalkozási formában vagy, amennyiben megfelelsz a feltételeknek, tehát te vagy a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, EPR kötelezettség terhel.

Tehát, ha a körforgásos terméket
🟢 külföldről (közösségen belülről vagy harmadik országból) szerzed be
🟢 vagy saját magad gyártod,
és ezt belföldön értékesíted vagy saját célra használod fel, te leszel az EPR kötelezett!

Saját gyártás fogalmánál két kategóriát emelnék ki, amelyek a kisvállalkozásoknál gyakran előfordulnak és szintén tapasztalok értelmezési problémákat.

✅ Az egyik a textiltermékek gyártása, készítése. Itt tarifális ismeretekre is szükség van, hiszen nem mindegy, milyen termékről beszélünk. Nem minden textilből készült termék lesz EPR köteles, illetve vannak olyan termékek, amelyek nem a klasszikus textil alapanyagból készülnek, de mégis kötelezettség alá esnek. Éppen ezért a különböző textiltermékek gyártásával foglalkozó vállalkozók esetében erősen ajánlom, hogy keressenek fel – legalább egy egyszeri tanácsadásra – egy hozzáértő szakembert.

✅ A másik pedig a csomagolás, mely kategóriánál szintén nagy a félreértés és szinte minden webshopot érint. (Fulfillment szolgáltatás igénybevétele esetén lehet kivétel.)

👉 Csomagolás nem egyenlő a korábban termékdíj kötelezettség alá eső csomagolószerrel. Csomagolás – nagyon leegyszerűsítve – akkor jön létre, ha az általunk beszerzett csomagolószerbe belecsomagolunk valamit. Tehát a csomagolás gyártója, előállítója nem a csomagolószer gyártója, importőre lesz, hanem az, aki a csomagolószert csomagolásra felhasználja.

👉 A használt csomagolószer csomagolásra történő felhasználása sem keletkeztet automatikusan mentességet a kötelezettségek alól. Kizárólag akkor lehetséges az EPR fizetés alól mentesülni, amennyiben igazolni tudjuk, hogy az EPR díj meg van fizetve. És ebben az esetben is csupán az EPR díj fizetés alól mentesülünk, az egyéb kötelezettségeket (nyilvántartás, adatszolgáltatás, számlazáradék) teljesíteni kell!

📌 Még mindig nagyon sok vállalkozás nincs benne a rendszerben. Sokan a fenti félreértések és a jogszabályok nem megfelelő ismerete okán, de vannak, akik megbújnak, hátha nem találja meg őket a hatóság. A nagy számok törvénye alapján még lehet is esélyük, viszont érdemes tudni, hogy az ellenőrzések pont a potyautasokat fogják kutatni 2026-ban, így most már javasolt komolyabban venni az EPR kötelezettségeket is. A nyilvántartásba vétel elmulasztása esetén a hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabható bírság összege 200.000 Ft, melyre mérlegelési lehetősége nincs, tehát a legkisebb kötelezetteknek is ennyi.

Végezetül a könyvelőket kérem, hogy ha nem értenek hozzá, ne csinálják, ne vállalják, hanem jelezzék az ügyfélnek az esetleges kötelezettségüket. Ezt nem lehet egy két napos előadásból megtanulni, nem csak két adat összeírásából és bevallásából áll, hanem a hulladékgazdálkodási szabályokat is figyelembe véve, az összefüggéseket megfelelően alkalmazva kell a nyilvántartást vezetni a kódokat alkalmazni és az adatszolgáltatást elkészíteni. Egy-egy helytelen kód komoly hulladékgazdálkodási kockázatot jelenthet, amit utána az ügyfél fog megfizetni vaskosan. Ráadásul javítási/önellenőrzési lehetőségünk nincs úgy, mint a NAV által kezelt adónemeknél.

26/11/2025

A múlt héten részt vettem a VJASZSZ (Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége) által megrendezett Soproni Vámszakmai Napokon a VJASZSZ termékdíj és ERP tagozatának tagjaként, ahol kerekasztal beszélgetés keretében vitatták meg a szakértők, illetve a hatóság és a MOHU képviselője az elmúlt időszak kihívásait és a várható irányokat.

Ami számomra egyértelműen kiderült, hogy a türelmi idő véget ért. A rendszerbe történő beterelés lesz a 2026-os év ellenőrzéseinek elsődleges célja. Továbbra sem elsősorban helyszíni ellenőrzés keretében, hanem a különböző adatgyűjtések révén keresik majd meg a potenciális kötelezetteket. A becslések szerint még mindig minimum 30-70 ezer azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik nem kerültek be a rendszerbe, de fennáll az EPR kötelezettségük.

Nagyon sok lehetősége van a hatóságnak a potyautasok előkerítésére: korábbi termékdíj kötelezettek, ÁFA bevallások, import eljárások, EKAER adatok, TEÁOR leválogatás, hogy csak a leglényegesebbeket említsem.

Ami nagyon fájó sokaknak, hogy a kicsiknek továbbra sincs könnyítés (kivéve a kistermelőket), így mindenkinek teljesíteni kell a jogszabályi kötelezettségeket.

Tehát érdemes lesz beállni a sorba még a hatósági felhívás előtt, hiszen a bírságtételek rendkívül magasak. Ráadásul a kötelezettségeket visszamenőleg is teljesíteni kell, sőt, ha termékdíj kötelezettség is fennállt 2025-ös évet megelőzően, akkor célszerű annak is eleget tenni az elévülési időt figyelembe véve.

24/09/2025

Változnak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak!

A 2025. évi 106. számú Magyar Közlönyben 2025.09.22-én került kihirdetésre a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének 2025. évi megállapításáról szóló 22/2024. (XI. 28.) EM rendelet módosításáról szóló 28/2025. (IX.22.) EM rendelet, mely 2025.10.01-jén lép hatályba.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjak több díjkategóriában is jelentősen megemelkedtek.

A két leggyakoribb csomagolási kategóriához jelenleg nem nyúltak, így a műanyag és papír csomagolás EPR díja maradt a korábbi, viszont növekedett a
📌 fa csomagolás (19 Ft-ról 22 Ft-ra)
📌 textil csomagolás (67 Ft-ról 148 Ft-ra)
📌 üveg csomagolás (77 Ft-ról 107 Ft-ra)
📌 társított csomagolás (168 Ft-ról 191 Ft-ra) EPR díja.

A csomagolási termékáramon felül jelentősen megnövekedett még
📌 az elektromos, elektronikus berendezések közül a lámpák EPR díja (306 Ft/kg-ról 419 Ft/kg-ra)
📌 az elem, akkumulátor termékáramon belül a gépjármű elem, akkumulátor EPR díja (238 Ft/kg-ról 390 Ft/kg-ra)
📌 a gépjármű EPR díja is 21 Ft/kg-ról 36 Ft/kg-ra emelkedett,
📌 a reklámhordozó papíré több mint kétszerese lett a korábbi díjnak (94 Ft-ról 204 Ft-ra emelkedett
📌 a sütőolaj és -zsír EPR díja is csaknem kétszeresére nőtt (36 Ft-ról 62 Ft-ra,
📌 a textiltermékek EPR díja kisebb mértékben (145 Ft-ról 164 Ft-ra) emelkedett,
📌 viszont a fabútorok EPR díja háromszorosa lett a korábbinak (17 Ft helyett 51 Ft-ot fizethetünk október 1-jét követően.

👉 Illetve a gépjármű átalány választása esetén alkalmazott EPR díjak is jelentősen növekedtek.

Jelen tájékoztató nem teljes körű, csupán a legáltalánosabb eseteket emeltem ki az EM rendeletből.

22/09/2025

Nem vagyok gyártó, ezért nem is vagyok kötelezett ❌

Több, mint két éve van köztünk az EPR, de még mindig sok a félreértés. Az egyik legfontosabb, ami még mindig nem egyértelmű sokaknál, hogy ki a kötelezett. A bevezető mondat elég sokszor elhangzik még a mai napig is, ezért most ezt szeretném kicsit tisztába tenni.

Az EPR rendelet a gyártót határozza meg kötelezettként. De ki is a gyártó. Sok vállalkozás nincs tudatában annak, hogy ő az EPR rendelet alapján gyártónak minősül. A jogszabályi megfogalmazás a laikus számára valóban félreérthető, hiszen klasszikusan gyártónak nevezzük azt, aki gyárt valamit. Egy webshop, vagy egy importőr kereskedő – az EPR rendelet keretjogszabályainak ismerete nélkül – valóban hiheti azt, hogy ő nem gyártó, hiszen nem állít elő semmilyen terméket, csupán kereskedik vele.

Na, de akkor pontosítsunk egy kicsit.

Az EPR rendelet nem tartalmaz konkrét fogalmi meghatározásokat, viszont kimondja, hogy az ott használt fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CL###V. törvényben (továbbiakban: Ht.), illetve a termékárami kormányrendeletekben meghatározottak szerint kell értelmezni.

A gyártó fogalma a Ht. szerint így szól:
„Ht. 2. § (1) bekezdés 16. pont: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.”

(A termékárami kormányrendeletekben foglalt fogalmakat nem részletezem ki, a Ht.-vel összhangban kerültek meghatározásra, egyes termékáram szerinti specialitásokat figyelembe véve.)

A fenti fogalom alapján a gyártó tehát:
✅ a termék előállítója, jelen esetben az EPR köteles, körforgásos termék előállítója.
✅ a terméket, vagyis az EPR köteles körforgásos terméket Magyarország területén elsőként forgalomba hozó.

Felmerül a kérdés, hogy ezek alapján miért is lesz kötelezett a webáruház vagy az importőr (jelen esetben az egyszerűség kedvéért importőrként említem a harmadik országos és az EU-n belüli beszerzést végzőket is.)

♻️ Webáruház, amennyiben kizárólag belföldi beszerzésekből értékesít, akkor a termékei tekintetében valóban nem lesz gyártó, hiszen nem ő az első belföldi forgalomba hozó. Viszont a csomagolás létrehozója ő lesz, akkor is, ha azt a csomagolószert, amibe becsomagolja a termékét, belföldről vásárolta. Ez az egyik nagy félreértés a mai napig. Az EPR rendeletben nem a csomagolószer, hanem a csomagolás az EPR köteles körforgásos termék, tehát a csomagolás létrehozója lesz az EPR kötelezett, nem pedig a csomagolószer gyártója, importőre.
Példa: A webáruház megvásárolja a kartondobozokat (ez a csomagolószer), ezek ebben az állapotukban még nem EPR köteles termékek, a csomagolószer gyártó nem fizetett EPR díjat. De, amint a webáruház ezeket a dobozokat csomagolásra használja fel, tehát a terméket belecsomagolja és csomagolva értékesíti, kötelezetté válik, hiszen ő lesz a csomagolás létrehozója, gyártója.

♻️ Amennyiben a webáruház csupán használt csomagolószerbe csomagol (pl. használt kartondoboz), akkor is teljesíteni kell az EPR kötelezettséget, csupán fizetési kötelezettség alól mentesül, abban az esetben, ha az EPR díj megfizetése igazolva van (EPR rendelet 22.D. §). Igen, ez is félreértés, sokan azért nincsenek benne a rendszerben, mert ők csak használt kartondobozba csomagolnak. De itt kérdés, hogy az a kartondoboz honnan származik, igazolva van-e az EPR díj megfizetése. Ha nincs igazolva, akkor úgy „viselkedik”, mintha új csomagolás lenne, ha meg van fizetve, akkor pedig a fizetésen kívül minden egyéb kötelezettséget (nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, számlazáradék) teljesíteni kell. Ezen kívül van még a kartondobozon jó esetben ragasztószalag és címke is, és ezek is EPR kötelesek, mint a csomagolás része. Tehát a webshopokról elmondhatjuk, hogy szinte 100 %-ig biztos, hogy kötelezettek.

♻️ Külföldi beszerzés esetén az importőr lesz az EPR köteles körforgásos terméket első belföldi forgalomba hozója, így a fent idézett gyártó fogalom alapján az EPR kötelezettség is őt terheli.

Itt két dolgot emelnék ki:

👉 Az egyik a csomagolás. Amennyiben a termék, amit külföldről szereztem be nem EPR köteles, abban az esetben is keletkezhet, sőt az esetek többségében keletkezik is EPR kötelezettség, hiszen szinte minden termék csomagolva érkezik. És itt a csomagolás, mint körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatala miatt keletkezik a kötelezettség.

👉 A másik a saját célú felhasználás. Az EPR rendelet alapján forgalomba hozatalnak nem csak a körforgásos termék első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása minősül, hanem a saját célú felhasználás is. Tehát, amennyiben nem kerül értékesítésre az adott termék, hanem a vállalkozásom számára vásároltam külföldről pl. egy nyomtatót, vagy akár gépjárművet, akkor is keletkezik EPR kötelezettség.

📌 Jelen összefoglaló csupán általános tájékoztatás, nem tartalmaz mindenre kiterjedő, részletes jogértelmezést. Célja csupán a figyelemfelhívás. Konkrét tevékenység esetén a teljeskörű tájékoztatást, kötelezettségek megállapítását egyedileg szükséges meghatározni.

19/08/2025

Gyakran tapasztalom, hogy az EPR rendelet 22. § (1) bekezdésében meghatározott vevői nyilatkozattal kapcsolatosan sok a félreértés és a bizonytalanság, ezért most erről írok pár gondolatot.

Az EPR rendelet 22. § (1) bekezdése alapján

„Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termékalkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül.”

Ennek szigorú feltételei vannak:
✅ A vevő nyilatkozatának vannak kötelező tartalmi elemei.
✅ A nyilatkozatot a vevő az országos hulladékgazdálkodási hatóság felé köteles megküldeni.
✅ A nyilatkozat a hatóság részére történő igazolt megküldés napjától hatályos, tehát nem lehet visszamenőleg alkalmazni.
✅ Számlán történő feltüntetési kötelezettség is van, mely szerint a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével kell feltüntetni, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevőt terheli (EPR rendelet 21. § (5) bekezdése).
✅ Az eladó kizárólag az EPR díj fizetés alól mentesül, az egyéb EPR kötelezettségek, mint a nyilvántartás vezetés, illetve az adatszolgáltatás (a megfelelő KF kód feltüntetésével) megmaradt, így adminisztráció csökkentést nem igen eredményez.
✅ Harmadik fél esetén nem alkalmazható, tehát a vevő vevője által történő kiszállítás már nem releváns ebben az esetben.
✅ A külföldre kiszállítást szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal szükséges igazolni.
✅ Amennyiben nem teljesíti a vevő a nyilatkozatban foglaltakat, akkor ő válik kötelezetté és teljesítenie kell az EPR kötelezettségeit a belföldi értékesítései tekintetében.

📌 Fontos továbbá a KF kódok megfelelő alkalmazása, mivel a kódok összefüggéseiből a hatóság azonnal látja, ha valami nem szabályos, így könnyen ellenőrzés célpontjává válhatunk.

07/08/2025

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szeretném felhívni a figyelmet a számlazáradék feltüntetési kötelezettségre.

A 80/2023. (III.14.) Kormányrendelet (EPR rendelet) 221. § (2) bekezdése határozza meg a számlazáradék feltüntetési kötelezettség általános esetét az alábbiak szerint:

21. § (2) A gyártó a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

A fentiek alapján körforgásos termék belföldi forgalomba hozatala esetén a kiskereskedelmi értékesítést kivéve minden esetben kötelező a jogszabály szövegnek megfelelő számlazáradék alkalmazása, így
📌 a külföldről beszerzett EPR köteles termék belföldi értékesítése esetén, abban az esetben is, amennyiben csupán a csomagolás érintett.
📌 webshopos, illetve egyéb online értékesítésnél a csomagolás tekintetében akkor is, ha a csomagolószer belföldről került beszerzésre. A csomagolószer gyártója nem fizet EPR díjat a csomagolószerre alapesetben, az általa kiállított számlán szereplő záradék csupán az ő csomagolására vonatkozik, a csomagolószerre, mint termékre nem.

A fent hivatkozott záradékon kívül vannak egyéb speciális esetek is, melyekről az EPR rendelet 22. § (3) – (5) bekezdései rendelkeznek.

✅ A számlazáradék feltüntetésére azért is szükséges nagy hangsúlyt fektetni, mivel a hatályos bírságrendelet (156/2025. (VI. 23.) korm. rendelet) alapján, ami 2025.07.09-én lépett hatályba a hulladékgazdálkodási hatóságnak lehetősége van számlazáradék feltüntetésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelően teljesítése esetén mulasztási bírságot kiszabni, melynek mértéke 10.000 Ft.

30/06/2025

Ez most elsősorban a könyvelőknek szól, de akár azok is magukra vehetik, akik házon belül, szakember igénybevétele nélkül intézik az EPR-es kötelezettségeket.

Szerencsére nagyon sok könyvelő, sőt a könyvelők többsége elhatárolódik az EPR-rel kapcsolatos feladatoktól, és az ügyfélnek javasolja, hogy szakemberhez forduljon ez ügyben, vagy ő maga keres neki EPR tanácsadót.

Viszont sajnos sokan elvállalják szaktudás nélkül. Igen, tudom, hogy vannak a piacon egy-két napos képzések, de ez nagyon kevés arra, hogy komplexen átlássák az egész szakterületet, hacsak nincs termékdíj ügyintéző vagy hulladékos előképzettsége és tapasztalata az illetőnek. Akinek megvan a termékdíj ügyintéző végzettsége és gyakorlatban is intézte korábban, még azok többsége is átadta az EPR-es és mellé a termékdíjas feladatokat erre szakosodott szakembernek. Viszont sokan elvállalják az ügyfelüknél, de a kötelezettséget teljeskörűen csak nagyon kevesen teljesítik. Sőt…

A termékdíjnál is tapasztalható volt, hogy az ügyfél elküldi a könyvelőnek azt a két-három súlyadatot, és abból majd bead valamit. Vagy az import számlák bruttó-nettó súlyából készít valamilyen bevallást.

Néhány alapvető hiba, amit az átvett ügyfelek korábbi termékdíj bevallásainál tapasztaltam:
❌ Csak a csomagolószerre volt bevallás, pedig egyéb kategóriában is érintett volt.
❌ Csak az EU-n kívüli beszerzésre állapította meg a kötelezettséget, az EU-s beszerzésekre nem.
❌ A csomagolás súlyánál import esetében kizárólag a gyűjtő/szállítói csomagolás volt bevallva, a termékcsomagolás hiányzik.
❌ Saját célú felhasználással a legtöbben nem foglalkoztak.
❌ Egyéni vállalkozó könyvelője úgy gondolta, hogy rá nem vonatkozik a termékdíj, így nem foglalkozott vele
❌ Csak egy-két beszerzése volt, amit vallani kellett volna, de az annyira kevés, minek is bevallani.
❌ A legtöbb esetben nem volt mérlegelve, hogy az általános szabályok szerinti kötelezettség megállapítás az előnyösebb, vagy a készletre vétel. Ami az egyszerűbb volt, úgy vallotta, de ez sokszor a bejelentkezéssel sem volt összhangban. (általános szabályok szerinti a bejelentkezés, de készletre vétel szabályai alapján vallott).
❌ Nincs termékdíj nyilvántartás.
❌ Az EPR bevezetése óta is fizetősen vallották sokan a termékdíjat akkor is, amikor a jogszabály már egyértelműen meghatározta, hogy kell bevallani.
❌ A legtöbb esetben még termékdíj bevallás sem volt.

Ezek, illetve ezekhez hasonló hibák már most tapasztalhatóak az EPR kötelezettségek teljesítésénél, pedig itt még nem beszélhetünk nagy múltról. A termékdíjban 5 évre visszamenőleg lehet önellenőrizni, ha megállapítást nyert, hogy hibásak voltak a bevallások. Az EPR-nél ilyen már nincs, a 2023-as és 2024-es évekre beadott adatszolgáltatások már nem módosíthatóak, így nagyon fontos a pontos nyilvántartás vezetés és pontos és valós adatokat tartalmazó adatszolgáltatás elkészítése.

EPR kötelezettségek teljesítésénél sok mindent figyelembe kell venni:
📌 A készletre vétel szerinti nyilvántartás vezetés lehet, hogy egyszerűbb, viszont nagyon sok buktatója van, költségcsökkentés miatt érdemes átnézetni a megfelelő lehetőségeket szakemberrel.
📌 A termékkörök nem annyira egyértelműek, mint a termékdíjban, ahol vámtarifaszám alapján volt meghatározva a kötelezettség. Pl. az elektromos, elektronikus berendezéseknél a vonatkozó rendeletben foglalt vámtarifaszámok nem teljes körűek, a kivételek, szabályok, fogalmak, az EU irányelvek ismerete elengedhetetlen a kötelezettség pontos meghatározása érdekében.
📌 A KF kódok meghatározását sokan fél vállról veszik, mivel úgyis ugyanaz a díjtétele pl. mindegyik műanyagnak, viszont a kódok összefüggésben vannak a hulladékgazdálkodási kötelezettségekkel is. A kódoknak nemcsak az értelmezését, hanem az összefüggéseit is ismerni kell.
📌 A MOHU Partner Portálon sokan még mindig helytelenül regisztrálnak, nem értik, hogy mit kell ott csinálni.
📌 Az EPR hasonlóan „működik”, mint a termékdíj, viszont nagyon fontos a hulladékgazdálkodási ismeret is, hiszen elsősorban hulladékgazdálkodási szabályrendszer köré épül. Így nem felejthetjük el a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket sem.

Ezeken kívül fontos még:
⚠️ Mindenkire vonatkozik, az egyéni vállalkozókra is, adózástól függetlenül, tehát a KATA alanyokra is. Az őstermelőkre is. Nincs alsó határ, nincs kedvezmény, nincs egyszerűsítés. ‼️

Nagyon nehéz helyrehozni a rossz gyakorlatot, az ügyfélnek pedig elmagyarázni, hogy eddig rosszul volt beadva minden, amivel akár fölösleges költsége is keletkezett, ezzel a könyvelő szakmai megítélését csökkentve, holott lehet, hogy a saját szakterületén jó szakember, csak sajnos olyat vállalt be, amihez nem ért.

✅ Így végére nem csak a könyvelőket kérem, hogy ne vállalják, ha nem értenek hozzá, hanem az ügyfeleket is, hogy ne erőltessék rá a könyvelőkre, mert ha nemet mond, nem azért teszi, mert nem akar többet dolgozni, hanem felelősen nem vállal olyan feladatot, ami nem a szakterülete.
Tudom, hogy nagyon sok a picike vállalkozás, aki nem tud még egy ügyintézőt kigazdálkodni, de sajnos amíg nem változtatnak a jogszabályon, addig mindenkire ugyanúgy, könnyítés nélkül vonatkoznak az EPR kötelezettségek.

Természetesen vannak nagyon egyszerű vállalkozások, ahol pl. egy-kétféle csomagolás van, nincs külföldi beszerzés, tényleg semmi extra nincs. Náluk egy kis utána olvasással megoldható szakember nélkül is, esetleg egy kezdeti egyszeri tanácsadással, de ebben az esetben a jogszabályváltozások nyomon követése is a vállalkozó feladata.