04/11/2025
Az MKOE telefonos felmérést végzett a kormányhivatali vezetők körében az ingyenes aláírást is kínáló fokozott biztonságú ITTÍRDALÁ elektronikus aláírás terén.
Megdöbbentő volt tapasztalni, hogy osztályvezetők, főosztályvezetők értetlenkedtek vagy közöltek olyasmiket, hogy "az kell, hogy kétfaktoros legyen". A tájékozatlanság korántsem tréfa a munkaügyi támogatások kiutalása és a szerződéskötések során! A győri vezető a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra egyenesen azt közölte, hogy "küldjék csak be és majd meglátják, mi történik".
Az NGM részéről folyamatosan azt állították, hogy jó a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, bár a kormányhivataloknál alig volt, aki értette, hogy ez mit is jelent. 🤷♀️🤷🤷♂️
Október végén az NGM a munka pont hu oldalon még azt írta, hogy minősített elektronikus aláírást "javasolnak". Ezt a tájékoztatót 2025.10.03-án délelőtt - a cikkem nyomán - megváltoztatták. Most az NMHH link hibás, mert a végén ott maradt a pont. Sebaj.
A lényeg, hogy a szöveg most már úgy szól, hogy "Az elektronikus ügyintézéshez a megfelelő elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatás beszerzését javasoljuk." A minősített szolgáltatóra való hivatkozás eltűnt. A szövegben ezt követően a minisztérium már a törvényes definíciót közli: "A 2023. évi CIII. törvény 109. § szerinti elektronikus magánokiratok létrehozásához legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, a 2016. évi C###. törvény 325. § (1) bekezdés f) pont szerinti teljes bizonyító erejű elektronikus okirat létrehozásához minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel szükséges rendelkezni."
Ezzel csak az a baj, hogy az ilyen szöveg nem közérthető és hiányos.
Az elektronikus aláírások közti különbségek terén az alábbiakat célszerű megérteni:
➡️A minősített elektronikus aláírás esetén a tanúsítványban szerepel az OWNER (TULAJDONOS) rovatban az aláíró neve. Ez az aláírás attól lesz cégszerű aláírás, hogy az adott személy a jogi személyek nyilvántartásai szerint a dokumentumban szereplő jogi személy képviseletére jogosult. Tehát a tanúsítványnak nem kell tartalmaznia a cégnevet, az intézmény, vagy más jogi személy nevét és egyéb adatait.
➡️A fokozott biztonságú elektronikus aláírás ennél alacsonyabb szintű, de szintén megfelelő. Itt biztosan nem szerepel az ALANY rovatban az aláíró neve, helyette a szolgáltató neve fog szerepelni. A szolgáltató ezért igyekszik egyértelműen feltüntetni a dokumentumon elhelyezett digitális pecsétben, hogy ki írt alá. Itt sem mindig szerepel a képviselt jogi személy, de az ügyesebb szolgáltatók ezt a pecsétben feltüntetik.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás nyújt az ittirdala pont hu is. Ezzel rá és térünk arra a szolgáltatóra, amely az első 5 aláírásra ingyenesen (!!!), illetve néhány ezért forintért kínálja azt, amit a fenti minősített elektronikus aláírást évi bruttó 40-50 ezer forintért nyújtanak. Várhatóan egyre szélesebb réteg fogja ezt a szolgáltatót használni ezért célszerű megismerkedni a pecsétjével és a joghatásával.
Az ittirdala.hu üzemeltetője az ID&Trust Kft., amely nemzetközi szintem is számos elektronikus okmányhoz biztosítja a biztonsági szoftvereket (pl. japán és iraki útlevél, olasz személyigazolvány és TB kártya, román TB kártya). Az ID&Trust Kft. feladata, hogy bizalmi szolgáltatóként - anyagi kötelezettségvállalás terhe mellett akár felelősségbiztosítás útján - garantálja aláírás hitelességét, vagyis azt, hogy pontosan ki, mikor és mit írt alá.
A bizalmi szolgáltató tehát egy esetleges bírósági eljárás során szavatolni tudja az aláírás és az aláíró hitelességét! Az azonosítást az ittirdala.hu a GoodID mobilalkalmazás (irattárca) által, személyi igazolvány NFC olvasásával, vagy más személyazonosító okmány által, illetve szelfivideóval támasztja alá. Az ittirdala.hu a dokumentum tartalmába beleemel egy QR kóddal ellátott vizuális pecsétet is, amiben akár a felhasználó - könnyebbség kedvéért - feltüntetheti, hogy milyen jogi személyt képviselt az aláírás során. Az ittirdala.hu a Magyar Telekom időbélyegzőjét használja. Összességében ezzel teljes bizonyító erejű magánokirat keletkezik, amit a munkaügyi központoknak is kötelessége elfogadni.
Közben zajlik a per a DÁP eAláírás üzleti (szakmai) célú félhasználása érdekében! ‼️‼️‼️
Jogszabályi tiltás hiányában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Főpolgármesteri Hivatal szerint is lehet üzleti célra használni a DÁP eAláírását. Sajnos a Fővárosi Törvényszék bírái egy újabb mélypontot kívánnak elérni a jogállamiság terén, mert a „A felhasználó magánszemélyként használja” fordulatot magáncélként azonosítják (Dáptv. 54.§ (7)). Ha viszont a bíró alkotja meg a jogot, az nem jogállam! Magyarország a jogállamiság terén rosszul teljesít. Nemcsak utolsó az EU tagországai között, de a 79. pozíció a jogállamisági listán azt is jelenti, hogy Sri Lanka és Ghána is jobban áll. 😲😲😲
Mitől lesz valami cégszerű aláírás?
Minden ügyvezető, ha magánszemélyként ír alá egy céges iratot, akkor az cégszerű aláírás. Döbbenetesen hangzik, de a magyar jogrendben nincs konkrét (értelmes) definíció a cégszerű aláírásra (Pp. 325.§ (1) d)), mert a törvény azt írja, hogy az a megfelelő, ami megfelelő. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény és az Igazságügyi Minisztérium (IM) tájékoztatókban rendezni szándékozik a kínos kérdést. Ezért az IM bármilyen (!) vezetői tisztségviselőhöz köthető elektronikus aláírást cégszerű aláírásnak tart (lásd: Jsznyt.indoklás a 20.§-hoz).
Bízunk benne, hogy az munkaügyi központok el fogják fogadni a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ideértve az ingyenesen is használható ittirdala.hu által hitelesített iratokat, illetve a DÁP eAláírását is, ha valaki azt cégszerű aláírásként kívánja használni.
A kommentekben szereplő MKOE cikkben részletes linkek szerepelnek.
