Juhász Nikoletta-Biztosítások okosan

21/12/2018

Néma gyilkos teheti feketévé az ünnepet: bárki lehet
áldozat
Pénzcentrum, 2018. december 19. szerda 16:50
Dübörög a fűtési szezon, az ünnepek alatt is lobogni fognak a kályhák, kandallók és a
gázzal üzemelő készülékek. Nem árt ugyanakkor, hiszen lassan mindennapossá
válnak a szén-monoxid-mérgezéses esetek. Pedig könnyen elkerülhető a baj, ha
időben észleljük a veszélyt.
A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a
helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító,
gázkazán, gáz vízmelegítő okoz. Szén-monoxid a tökéletlen égés során szabadul fel,
veszélye abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem
irritáló gáz, ami megakadályozza, hogy a vér megfelelő mennyiségű oxigént szállítson, ezért
másodpercek alatt bekövetkezhet az eszméletvesztés.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelte, a balesetek viszonylag kis anyagi
ráfordítással megelőzhetőek lennének, hiszen a szén-monoxid-koncentráció emelkedését
egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelő megbízhatóan jelzi, éppen ezért nagy segítséget
jelentenek a balesetek megelőzésében. A korábbi esetek elemzése alapján egyértelműen
azt lehet mondani, hogy azok nagy részét szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés
és karbantartás elmulasztása, vagy a szellőző elemek lezárása okozta.
Mutatjuk a legfrissebb negatív terméklistát, és a pozitívat is.
Jó jel, hogy egyre több otthonban szerelnek fel érzékelőt: a statisztikák azt mutatják, hogy a
szén-monoxidos beavatkozásokon belül már meghaladta a hetvenhárom százalékot azon
esetek száma, amikor ilyen berendezés működött az ingatlanban. Az adatokból az is látszik,
hogy egyetlen olyan helyen sem történt tragédia, ahol szén-monoxid-érzékelő volt a
lakásban. Pedig ilyen eset volt bőven: decemberben 30, novemberben 18, októberben 17,
szeptemberben pedig 10 szén-monoxid szivárgást regisztráltak a katasztrófavédők.
A veszélyt egy megfelelő szén-monoxid-érzékelő azonnal jelzi!
Nagyon fontos leszögezni, hogy az érzékelő csak jelzi a veszélyt, a szivárgást előidéző
állapotot nem szünteti meg. Nem vicc, a Katasztrófavédelem arról tájékoztatta a
Pénzcentrumot, hogy vannak fogyasztók, akik abban a hitben vannak, hogy pusztán az
érzékelő felszerelésével védve vannak, és emiatt lemondanak a tüzelőberendezéseik
rendszeres éves ellenőrzéséről, illetve esetleges karbantartásáról is.
Életveszélyes termékek a magyar boltokban
Sajnos nincs könnyű dolgunk, ha biztonságos szén-monoxid-érzékelőt szeretnénk vásárolni.
A kereskedelmi forgalomban kapható érzékelők nagy részéről derül ki ugyanis a hatósági
7
vizsgálatok során, hogy nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Mindenképp
segítséget jelent azonban, hogy
a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan ellenőrzi a
Magyarországon elérhető szén-monoxid-érzékelőket. A témakörben idén tavasszal és ősszel
is átfogó ellenőrzés indult a katasztrófavédelemnél
- tájékoztatta a Pénzcentrumot az Katasztrófavédelem (OKF). Kérdésünkre, hogy ha
folyamatosak a vizsgálatok, akkor miért 2017 augusztusában frissült utoljára a hatóság
honlapján közzétett "pozitív" és "negatív" terméklista, a következőt válaszolták:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/piacfelugyelet/Megfelelo_COerzekelok_20170803.pdf
Az, hogy a dokumentum 2017. augusztus 3-án frissült, az azt jelenti, hogy akkor bővültek új
érzékelővel a listák, nem pedig azt, hogy azóta nem végzett piacfelügyeleti ellenőrzéseket a
szervezet. A katasztrófavédelem hatósági szakemberei folyamatosan ellenőrzik a hazánkban
forgalmazott érzékelőket, ha új eszközök jelennek meg a piacon, a listákat is frissítjük.
Azaz eszerint, bármennyire is meglepő, de az elmúlt bő egy évben nem került be újabb
termék a magyar piacra. Így a korábban közzétett "pozitív" és "negatív" terméklista alapján
érdemes válogatnunk a boltok polcain. A tételeket eléred ebben a cikkünkben!

21/12/2018

30-asok, figyelem! Ha nem kaptok észbe, szívhatjátok majd
a fogatokat
Pénzcentrum 2018. december 17. hétfő 16:30
Kiderült, mikor lehet a legtöbbet megtakarítani a bevételeinkből. Sokan mégsem
foglalkoznak a spórolással, pedig a magyarok harmada anyagilag belerokkanna, ha
hirtelen jönne egy nagyobb kiadás.
A legtöbbet a harmincas éveinkben tudunk megtakarítani, legalábbis ebben az
életszakaszban tudjuk a bevételeink legnagyobb százalékát félretenni - derült ki a brit
Charter Saving Bank kutatásából. Az eredmények szerint az említett korosztály akár a
bevételeinek 58 százalékát is félre tudja tenni, második helyen a húszonévesek állnak 53
százalékkal. Az ötvenesek, hatvanasok ennél már jóval kevesebbet tudnak spórolni: csak
nagyjából 35 százalékot. A számokat persze befolyásolták a havi jövedelmek közötti
különbségek.
Kijött az is, hogy a férfiak átlagosan többet takarítnak meg a nők: míg egy átlagos, brit férfi
nagyjából 250 fontot tesz félre egy 600 fontos bevételből, egy hasonló összegből egy nő
csak 134-et. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szigetországban sokaknak nincs egtakarítása,
10
így nem tudnának megoldani egy váratlan kiadást, mint például egy elromló mosógép, vagy
drága autójavítás.
Pedig az egyik legfontosabb az, hogy mindenkinek legyen vésztartaléka, tegyen félre annyit,
amit éppen megengedhet magának. Érdemes már korán elkezdeni a spórolást, nem csak
idősebb korunkban keresni a jó árakat, akciókat. Úgy tűnhet, hogy nem érdemes kisebb
összegeket félretenni minden hóapban, de ez a legjobb módszer arra, hogy idővel
képezzünk némi tartalékot
- hívta fel a figyelmet Paul Whitlock, a bank megtakarítási üzletágának igazgatója.
Hárommillió magyar anyagi biztonsága veszélyben
Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet. Korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla,
hogy az Eurostat szerint Magyarországon az emberek harmada nem tudna megbirkózni egy
váratlan kiadással. A 2017-es adatok alapján több mint 3 millió magyarnak nincs annyi
félretett pénze, vagy egy havi fizetésből elég jövedelme arra, hogy sikeresen szembenézzen
egy nem várt költséggel.
Öröm az ürümben, hogyha megnézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy 2016-ban még a
lakosság 50,8 százaléka volt anyagilag súlyosan kiszolgáltatott, ami a 2016-os népességi
adatokkal (9 814 000 fő) számolva 5 692 120 embert jelentett. Az Eurostat adatai szerint kb.
2,5 millión tehát legalább akkora szintre tudták növelni megtakarításaikat, hogy az fussa egy
váratlan anyagi kiadásra.

21/12/2018

Ez vár a betegekre: a műtét után akár még aznap
hazamehetnek
Világgazdaság, 2018. december 14. péntek 08:30
Az egynapos műtétek aránya 20 százalék hazánkban, miközben az EU-s átlag 60
százalék - írja a Világgazdaság. Az EMMI ösztönzőkkel igyekszik segíteni az egynapos
műtétek terjedését.
A kórházaknak 10 százalékkal magasabb összeget fizet a biztosító az egynapos műtétekre
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint, valamint az ilyen
beavatkozások mentességet élveznek a teljesítményvolumen-korlát alól. A Multidiszciplináris
Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) adatai szerint az összes elvégzett műtétnek egyelőre
kevesebb mint 20 százalékát végzik egynapos ellátásban, miközben más országok
tapasztalatai szerint az arány akár 60 százalék is lehet.
Gamal Eldin Mohamed, a MEST elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kórházak
akár 30 százalékkal több ilyen műtétet is el tudnának végezni. Hozzá kell tenni ugyanakkor,
hogy három év alatt 54 százalékkal emelkedett az egynapos műtétek száma. Mindeközben
Magyarországon töltik a betegek a legtöbb időt kórházban, átlagosan 9,5 napot - ez az idő
pedig az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt

21/12/2018

A lakáskárok háromnegyede három dologra vezethető vissza

Egy friss kimutatás szerint az idén a lakásbiztosítási káresemények mintegy háromnegyedét mindössze három káresemény okozta- és ebből kettő a viharkárokhoz köthető. A három kár a beázás, a csőtörés és a villámlás okozta káresemények, amelyekről egyenként részletesebben is fogunk írni. Ezek mellett érdemes kitérni a betöréses lopások, rablások eseteire is, amely bár bőven nincs benne a top3-as káresemény listában (részben mert nem minden lakásbiztosítás véd lopáskároktól), a lakosság kifejezetten tart egy ilyen eseménytől. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a komolyabb katasztrófákhoz köthető káresemények évről évre nagyobb károkat okoznak a biztosítóknak, még úgy is, hogy a lakásbiztosítások lefedettségi térképe ha lassan is, de folyamatosan romlik. Idén például jóval többet fizettek ki a biztosítók a tavaszi viharkárokra, mint a száz éve rekordnagyságú – igaz, szerencsésen levonuló – dunai árvíz káreseményeire. Egy-egy viharszezon milliárdokban mérhető káreseményeket okoz a hazai lakóházakban, így mindenkinek érdemes felkészülnie a káreseményekre, amelyekhez álljon itt néhány jó tanács.
Beázás és csőtörés

Sajnálatos módon országunk csővezetékrendszerének az átlagos életkora meghaladta a negyven évet, és mivel évente csupán a 2 százalékát cserélik ki/újítják fel, így a vízvezeték rendszer életkora és állapota tovább romlik. A víz nagy nyomásából, és a rejtett csővezetékek elhelyezkedéséből kiindulva pedig, ha egy vezetékkel gond van, akkor abból csak az árvíz szerű vízhozamból fogunk tudni következtetni, így erre felkészülni sajnos nem lehet. A legtöbb, amit tehetünk, hogy gyorsan elzárjuk a főcsapot, áramtalanítjuk a lakást, és igyekszünk minden ázhatót eltenni a víz útjából. Sokkal jobban lehet készülni a nyílászárókon át történő beázásokra. Elsőszámú szabályként ne hagyjunk nyitva semmilyen ablakot – még tetőablakot se szellőzés céljából arra az időre, amíg nem vagyunk otthon, hiszen ott percek alatt beázhatunk. Az idei évben már több olyan vihar is kitört, amelyeknél percek alatt hatalmas mennyiségű víz zúdult le, – így a sarki boltba való leugrás alatt is egy kisebb árvíz keletkezhet lakásunkban. Ezen felül egy komolyabb vihar után érdemes megvizsgálni a tetőszerkezetet – egyetlen elsöpört vagy betört tetőcserép is elég ahhoz, hogy a víz szép lassan, megtalálja az útját, és a lakás elkezdjen ázni.
Villámkárok

A villám hatalmas robajjal és pusztítással csapódik be a földbe, majd lángra lobbant maga körül szinte mindent. Ennyi általános ismerettel szinte mindenki rendelkezik a villámokról, azonban a károk túlnyomó többségét nem maga a villám okozza. A villámcsapásnak van egy úgynevezett másodlagos hatása, amely egy mérföldes körzetben drasztikusan megváltoztatja a mágneses erőtér mezőket. Ez a gyakorlatban elektromos túlfeszültségként jelentkezik, amely nem csak az elektromos hálózatokon keresztül terjedhet, hanem a telefon és internetvezetékeken keresztül is. Minél érzékenyebb – ami általában az eszköz bonyolultságával egyenesen arányos – egy készülék, annál könnyebb „kisütni” egy túlfeszültséggel, ami általában teljes kiégéshez vezet. Mivel az elmúlt években elszaporodtak a háztartásokban az értékes elektronikai eszközök – asztali és hordozható számítógépek, modern televíziók, okostelefonok és egyéb finomelektronikai készülékek – ezért egy ház mellett becsapódó villám akár milliós károkat is okozhat. Ezért ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, akkor érdemes azt áramtalanítani, – ahogy nagyobb viharok idejére sem célszerű bedugva hagyni az ilyen készülékeket. De túlfeszültség védelemmel, vagyis úgynevezett kisülés gátlókkal is védekezhetünk a jelenség ellen, amely – lekapcsolja készülékeket a hálózatról, mielőtt még kiéghetne. Egy katasztrófa esetén pedig adat visszaállítás biztosítással pedig az örökre elveszettnek hitt adatok mentési költségeinek egy részét is térítik már egyes biztosítások.
Betörés ellen

A betörők nyáron a legaktívabbak – ami a rendőrségi statisztikákon is meglátszik. Ennek oka, hogy a legtöbben ekkor töltik nyári szabadságukat, amikor is hosszú időre hagyják a lakásukat őrizetlenül – amit a betörők előszeretettel ki is használnak. Épp ezért érdemes azt a látszatot keltenünk, hogy gyakran járunk haza. Ezt úgy érhetjük el, hogy ha megkérjük a szomszédunkat, hogy ürítse a postaládánkat, valamint egy időzítő segítségével néha – előre beállítva – bekapcsoljuk a tévékészüléket, vagy este a világítást. Szintén fontos, hogy a megfelelő biztonsági beállítással tegyük közzé – sőt inkább ne tegyük közzé – a közösségi oldalakon a nyaralásunk tényét és időtartamát, ahogy az ott készült képek feltöltésére is figyeljünk,– ugyanis a betörők egyik fő információ forrásává lépett elő a világháló.

Sajtóközlemények
Befektetési iránytű – 2018. december
Sajtókapcsolat
Eljárt az idő a jelenlegi nyugdíjrendszer felett
Zsarolóvírusok és zsaroló kávéfőzők
Már 1500-nál is több kárbejelentés érkezett az Aegonhoz
Egy hétvége alatt több mint 140 millió forint kárt okozott az időjárás
Jelenleg nincs ok az aggodalomra
Aegon Művészeti Díj 2018
A nőknek hosszabb távra kell tervezniük, ha időskori anyagi biztonságukról van szó
A fejlődő piaci részvényeké a jövő

14/12/2018

14/12/2018

Mi nem így akarjuk. Gondoskodjunk hát gondtalan nyugdíjas éveinkről.
Nyugdíjcélú megtakarítással.
https://tanacsado.aegon.hu/959463

14/12/2018

A MAGYAROK HÁROMNEGYEDE ELKÉSETT NYUGDÍJCÉLÚ TERVEI MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Biztosítási Szemle, 2018. december 11. kedd
A még nem nyugdíjas korban lévők 76%-a bevallotta, hogy le van maradva nyugdíjtervei megvalósításában. A megoldást a nyugdíjas munkavállalásban, vagy abban látják, hogy a közeljövőben magasabb bejelentett fizetéssel járó állásra váltanak – derült ki a Groupama Biztosító és az NRC reprezentatív, a különböző nyugdíjstratégiákat vizsgáló kutatásából.
A nem nyugdíjas korú magyarok közel fele érzi úgy, hogy a magasabb nyugdíj érdekében jelenlegi munkahelyét már le kellett volna cserélnie egy magasabb fizetést nyújtó állásra. Még magasabb arányban (67%) tervezik az emberek idős koruk anyagi biztonságát megteremteni úgy, hogy majd nyugdíj mellett munkát vállalnak.

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett országos kutatás megmutatta, hogy a megtakarítások elkezdésével kapcsolatban is sokan vélik úgy, hogy elkéstek: míg a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban 39, általános megtakarításokkal kapcsolatban 44 százalék mondta, hogy már el kellett volna kezdenie félretenni a nyugdíjas évekre. Ez sajnos nem jelenti egyúttal azt, hogy a többiek már megtették ezeket a lépéseket: közel 40% azok aránya, akik nem is terveznek megtakarításba kezdeni.

Minden harmadik fiatal is úgy érzi, le van maradva a terveihez képest

Meglepő, hogy nem csak a közvetlenül nyugdíj előtt állók érzik úgy, elkéstek megtakarítási terveik megvalósításával. A legfiatalabb, 18-29 éves korosztály 58 százalékát komolyan foglalkoztatja az öngondoskodás lehetősége, közülük 22 százalék komolyan tervez nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni. Ugyanakkor 38 százalékuk gondolja azt, hogy már cselekednie kellett volna.
A nyugdíjas évekhez legközelebb állók, vagyis az 50 fölöttiek között jóval magasabb azok aránya, akik már léptek, hiszen közel harmaduk már rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ugyanakkor az elkésettség érzés is jobban megjelenik ebben a korosztályban: a nyugdíjcélra takarékoskodást tervezők 44 százaléka érzi úgy, hogy már kellett volna valamit tennie.

Miért nem valósulnak meg a nyugdíj tervek?

A legtöbben – a válaszadók 60%-a – alacsony jövedelmükkel magyarázzák lemaradásukat, második leggyakoribb okként viszont a „másra fordítottam a pénzt” válasz került említésre a nyugdíjcélú tervek meg nem valósulása kapcsán. Ez szintén utalhat az anyagi források hiányára, de arra mindenképpen, hogy az adott életszakaszban más célok elérését fontosabbnak tartják.

Egy válás is keresztül húzhatja a nyugdíjcélú terveket

A családi állapot is meghatározó: a megkérdezettek 23 százalékánál állt elő olyan változás a családi állapotban – például gyerek születésével, vagy épp válással –, ami átrendezte az elképzeléseiket. Ezen belül az egyedülálló szülők és a mozaikcsaládosok helyzete a legnehezebb, közel 40 százalékuk indokolta úgy, hogy nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos terveik családi okok – feltehetően elsősorban a válásuk – miatt nem valósultak meg. A nyugdíjcélú elképzelések meghiúsulásaként megjelölt indokok kapcsán az is látható, hogy a lista végén – valamennyi választ figyelembe véve – a tervek megváltozása (9%) áll, a tájékozottság hiányára pedig a nyugdíj előtt álló lakosság 12 százaléka hivatkozott.

Ha nem látjuk, nem lépünk

Bár frusztrálja az embereket, hogy nem tesznek a nyugdíjas évek biztonságáért, mégis sokan halogatják a konkrét lépéseket. Könnyen tévútra visz az is, hogy jelenleg sokan megfelelő anyagi körülmények között látják családjukban a nyugdíjasokat. A válaszadók 42 százaléka szerint szüleik, nagyszüleik képesek kijönni a havi bevételükből, további harmaduknál még 1-2 extra kiadásra is van lehetőség és 14 százalék szerintük azok aránya, akik nyugdíjasként még ennél is többet megengedhetnek maguknak. „Ez a tapasztalat azonban könnyen csapdát jelenthet, hiszen elodázhatja azokat a döntéseket, melyeket ma már szükséges megtenni annak érdekében, hogy időskorunkra anyagi biztonságot teremthessünk. A jövő nyugdíjasainak már sokkal több saját megtakarításra lesz szükségük annak érdekében, hogy megfelelő nyugdíjszintet érjenek el” – mondta el Molnár Zsolt, a Groupama Biztosító főosztályvezetője.

Nagyot buknak a nyugdíjasok a Nők40-nel: itt a megdöbbentő állítás
Napi.hu, 2018. december 12.

A Nők40 elnevezésű nyugdíjkedvezmény indoklása szerint a társadalom elismeri a nők fokozott, kettős tehervállalását, hiszen helyt kell állniuk a munkahelyen és a családban is. A kedvezményt választók azonban sokat veszítenek, Gerencsér László, a közgazdaságtudomány kandidátusának tanulmánya szerint. Úgy látja: azért választják mégis sokan, mert nincs meg a megfelelő nyugdíjismeretük és persze a jogalkotó sem nyújt semmi segítséget.

Ha valaki igénybe veszi a Nők 40-nel lehetővé tett korhatárkedvezményt (ahogy az szinte általános az eddigi tapasztalatok szerint), akkor lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kap élete végéig, mint amennyit a korhatár elérésekor történő nyugdíjba menetel esetén kapna. Ennek a nagysága több tényezőtől függ - értékel a kutató, az újegyenlőség.hu-n megjelent tanulmányában.
A számítás azokra vonatkozik, akik 58 éves korukban, 2011 és 2015 között mentek nyugdíjba. Annak következtében, hogy a korhatárkedvezményt igénybe vevők nyugdíja életük végéig alacsonyabb lesz annál, mint amit akkor kapnának (kaptak volna) ha az általános korhatáron mennének (mentek volna) nyugdíjba, terhet viselnek.
Gerencsér László szerint az adatok jól mutatják, hogy a Nők 40 nyugdíjterhét lényegében az érintettek viselik nagyon egyenlőtlen korévenkénti eloszlásban, aminek nincs racionális indoka. Az 1955−1957-es korosztályok sokkal nagyobb nyugdíjveszteséget szenvednek el, mint amekkora összeget a korhatár-kedvezményes időszak alatt kaptak.
Mi okozza veszteséget?
A lehetőséget igénybe vevő nők nyugdíjveszteségének jelenlegi nyugdíjrendszerünkben két alapvető összetevője van:
• a szolgálati idő hosszából adódó eltérés, ami évi 2 százalékpont és egyszerűen kiszámítható: korhatár-kedvezményes évek szorozva 2-vel,
• a keresetek valorizációjának és a nyugdíjak indexálásának eltérése, amit már bonyolultabb kiszámítani
A keresetek valorizációja azt jelenti, hogy a korábbi években elért nettó kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák. Ez úgy történik, hogy az egyes évek nettó kereseteit a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésének ütemével emelik. A nyugdíjak indexálása pedig a már megállapított nyugdíjak emelését jelenti. A nyugdíjtörvény szerint az éves rendszeres emelés a fogyasztói árak növekedéséhez kötődik (inflációhoz kötött indexálás).
Kiindulópontja a központi költségvetésben tervezett mérték, amit annak várható értéke alapján kell emelni, ha az nagyobb, mint a tervezett. Ezt is emelni kell, ha a nyugdíjas árindex magasabb, mint a teljes. A kormány további emelést hajthat végre, ha annak feltételei biztosítottak.
A nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedése jellemzően magasabb, mint a fogyasztói áraké, ezért e tényező is a nyugdíjveszteséget növeli a szolgálati idő megrövidítése mellett. A veszteség nagysága attól függ, hogy milyen mértékben tér el a nettó átlagkeresetek növekedése és a nyugdíjak emelése a kedvezményes időszakban, valamint attól, hogy az érintett hány évet vesz igénybe a lehetővé tett korhatárkedvezményből. Az összefüggések azt is mutatják, hogy a veszteség

14/12/2018

28 MILLIÁRD FORINTNYI ADÓT SPÓROLTAK MEG IDÉN AZ ÖNGONDOSKODÓK

Biztosítási Szemle, 2018. december 10.
A 2017-ben benyújtott bevallásokban szereplő adatokhoz képest idén több mint 107 ezerrel nőtt az nyugdíjcélú megtakarításaik után adókedvezményt igénybevevők száma. Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium közleményében.
Az öngondoskodást adókedvezményekkel segíti a kormány. Idén mintegy 710 ezren vettek igénybe adókedvezményt az önkéntes pénztári megtakarításaik után, az érintettek összesen több mint 28 milliárd forintnyi adót spóroltak meg – írták.

A tárca szerint a családok, a lakosság pénzügyi tudatosságának a javulását is igazolja az, hogy a 2017-ben benyújtott bevallásokban szereplő adatokhoz képest idén több mint 107 ezerrel nőtt az nyugdíjcélú megtakarításaik után adókedvezményt igénybevevők száma, vagyis ennyivel többen választották az öngondoskodásnak ezt a népszerű, a kormány által adókedvezménnyel is támogatott formáját.

Kiemelik: a kormány célja a kiszámítható nyugdíjas évek támogatása, a pénzügyi tudatosság fejlesztése és az öngondoskodás erősítése. Alapvetően három nyugdíjcélú megtakarítás létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.
A tájékoztatás szerint minden befizetés után igénybe vehető az adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, de az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésnél maximum egy évben 150 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer (illetőleg 130 ezer), a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát.
Ha valakinek több nyugdíjcélú megtakarítása is van, akkor az adókedvezmény éves korlátja még magasabb: 280 ezer forint. Az adókedvezményt azok a magánszemélyek, akik még idén kötnek ilyen szerződést, már jövőre igénybe is vehetik.

10/12/2018

Jövőre is megérheti pénztári hozzájárulást kapni és adni
Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás: a dolgozók
számára 10 százalékos pluszt jelenthet ahhoz képest, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként
kapnák meg - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség)
számításaiból. A Pénztárszövetség azt javasolja, érdemes a juttatási csomagokat kialakítania
minden munkáltatónak, azaz fokozódik felelősségük, hogy segítsék a dolgozók
takarékoskodását. A munkavállalók nagy része, 65-71 százaléka ráadásul fontosnak tartja,
hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásukhoz, ezen belül az önkéntes nyugdíjés
egészségpénztári takarékoskodásukhoz.
Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások közé tartozik a dolgozók pénztári tagságához adott
hozzájárulás - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének számításaiból.
Az alkalmazottak szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári
tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás 10 százalékkal kedvezőbb lesz, mintha
ugyanazt a pénzt bérként kapnák meg. Ha egy cég 100 forintot szán dolgozójának,
pénztári megoldásokkal közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak, mintha bért
kapnának - számolta ki a Pénztárszövetség.
Jövőre az új adószabályok miatt átalakul a béren kívüli juttatások rendszere. Kravalik Gábor,
a Pénztárszövetség elnöke szerint 2019-ben a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik a
pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra, azonban utóbbiak így is a
legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást
vehetnek igénybe a pénztári megtakarításához adott munkáltatói juttatás után. Hozzátette:
„A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező
alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe csökkenti a juttatást, az érintett alkalmazottak
az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak.”

07/12/2018

Lakásbiztosítás: totál sötétségben tapogatózik a magyar
A magyarok közel fele nem tudja, milyen káreseményekre terjed ki a lakásbiztosítása az
Aegon Magyarország felmérése szerint.
Biztosítással a válaszadók közel kétharmada, 62 százaléka védi az otthonát, ami jelentős
növekedés a korábbi 47 százalékhoz képest. A felmérésből az is kiderült, hogy sokan, a
megkérdezettek 56 százaléka egészítené ki ezt a biztosítást egyéb elemekkel, így
életbiztosítással és egészségügyi szolgáltatásokkal - számol be az MTI.
A legtöbben, a választ adók 41 százaléka tűzkártól félti leginkább az otthonát, ezt a betörés
követi, közel egyharmados aránnyal. Már a korábbi felmérésben is a tűz és a betörés vezette
a rangsort, szinte hajszálra ugyanilyen arányokkal.
Idén azonban az a kérdés is szerepelt a felmérésben, hogy konkrétan mi okozott kárt az elmúlt
időszakban. A csőtörést ugyan csupán a válaszadók 12 százaléka nevezte meg
veszélyforrásként, ám a már bekövetkezett, konkrét káreseményeknél ez végzett az első
helyen 34 százalékkal, viharkárral pedig 32 százalékban kellett szembesülniük a
megkérdezetteknek.

07/12/2018

a 2010-es magánnyugdíjpénztár államosítás
nyugdíj tipp
Mire lesz elég?

2017-ben az átlagnyugdíj az átlagfizetések mindössze 65%-a. De mire lesz ez elég? Rendes nyugdíjat szeretnék!

2012. január 31-ig a sor került a magánnyugdíjpénztárak államosítására. 2014-ben bevezették az adókedvezményt a nyugdíjbiztosításra. A jelek egyértelműek: Az állam is azt sugallja az állampolgárok felé, hogy a nyugdíjproblémát már csak egyéni szinten, öngondoskodással lehet megoldani.

A bevezetett új nyugdíjtörvény alapjaiban változtatta meg a magyar nyugdíjrendszert emiatt pedig rengeteg negatív kritikát eredményezett hazánknak a környező országok kormányaitól.


Állami nyugdíj=csökkenő nyugdíjösszeg+növekvő bizonytalanság

Azok akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe a magánnyugdíjpénztári számlájukon elért reálhozamot és tagdíjkiegészítést írásbeli nyilatkozat mellett vehették fel készpénzben vagy kérhették az összeg átutalását a bankszámlájukra illetve az önkéntes nyugdíjpénztárjukba. A pontos kifizetéseket és a reálhozamok alacsony összegét azonban rengeteg kritika érte. Azok akik viszont nem maradtak az állami nyugdíjrendszerbe, elveszítették a teljes magánnyugdíjpénztári vagyonukat.
önnek mekkora nyugdíja lesz? - nyugdíj KALKULÁTOR 2018

Nyugdíj kalkulátorunk segítségével Ön is meggyőzödhet róla, hogy milyen nevetségesen kevés öregségi nyugdíjra számíthat ha a tisztán állami- vagy a magánnyugdíjpénztári rendszer tagja maradt!
az állam bármit megtehet?

A magánnyugdíjpénztári államosítás alapjaiban rendítette meg a lakosság, öngondoskodásba vetett bizalmát. Sokan hibás következtetéseket vontak le és azt gondolták, hogy ez a helyzet egy privát nyugdíj előtakarékossággal is előfordulhat.

Fontos azonban megérteni, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer soha nem volt a mi pénzünk. Magát a rendszert az állam teremtette, ő is szedte be azt járulék formájában a bruttó bérünk után.

Ezzel szemben a privát nyugdíj előtakarékosságokat üzleti pénzintézeteknél indítjuk el ős oda a nettó bérünkből fizetünk be, így azok pontosan olyan államtól való függetlenséget jelentenek mint egy bankszámla.

A magyarországi nyugdíjrendszer jövőjét illető rengeteg bizonytalanság ellenére, a nyugdíjreform bevezetésével egy dolog azonban mégis biztossá vált mindenki számára:

Az állami nyugdíjrendszer teljes mértékben instabil és demográfiailag sajnos halálra van ítélve. Emiatt a nyugdíkproblémát mindenkinek egyénileg kell megoldania. Lehet az államot szidni, de ha ez kifogásként távolt tart minket az öngondoskodástól, akkor azt érjük el, hogy szándékosan ártunk saját magunknak.

Én ezt nem várom meg, hanem már ma elkezdek magamról gondoskodni!
miért csökken folyamatosan az állami nyugdíj?

2013-tól hazánkban a nyugdíjrendszer a törvénymódosítás miatt az eddigi 3 helyett már csak 2 pillérre épül, amelyek a következők:

Állami nyugdíj vagy magánnyugdíjpénztárak,
és önkéntes nyugdícélú megtakarítások.

Az állami nyugdíj Magyarországon ún. felosztó-kirovó elven működik, ami annyit jelent, hogy az állam az egyik hónapban az aktív dolgozóktól levont nyugdíjjárulékból fedezi a következő hónapban a nyugdíjasok támogatását. A rendszer nagy előnye, hogy mentes a befektetési kockázatoktól, azonban a hátránya még ennél is nagyobb: Nagyfokú politikai kiszámíthatatlansága miatt a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozhatják meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Optimális működéséhez értelemszerűen két dolog lenne elengedhetetlenül szükséges:

Megfelelő számú gyermeknek kellene születnie,
lletve nem elég csak „megszületni” de a foglalkoztatottságnak is megoldottnak kellene lennie, hogy legyen kitől levonni a járulékokat.

Sajnos azonban ma Magyarországon mindkét alapfeltétel erőteljes ütemben romlik...
öregedő társadalom, csökkenő munkavállalói szféra

magyar nyugdíjrendszer

A gyertya sajnálatos módon mindkét végén egyszerre ég. Egyrészt ugye csökken a gyermekvállalási hajlandóság, mert amíg a rendszerváltás előtti időszakban az átlagos gyermek szám egy családban 2-3 fő volt, addig napjainkban jó, ha családonként egy gyermek születik.

Ennek hatásaként szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy öregedő társadalomban élünk, egyre több a nyugdíjas korú ember, akit el kellene „tartanunk”, viszont egyre kevesebb aktív dolgozótól lehet az erre szolgáló járulékot levonni. A nyugdíj összege tehát folyamatosan csökken. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatottság mennyisége és minősége is egyre kritikusabb szinten van, amelynek köszönhetően el is érkeztünk a második feltétel elégtelenségéhez.

Kevés az alkalmazott, rengeteg a vállalkozó, és nagyon sokan vannak "jó magyar szokás szerint" minimálbérre bejelentve, úgy hogy közben annál sokkal többet keresnek. Ezen kívül a foglalkoztatottak arányaihoz képest magas a létszáma a rokkant nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek is, egy szóval kevés a gazdasági szinten levonható nyugdíjkifizetésre szánt járulék összege! Ajánlatkérés nyugdíj előtakarékoságra!
a közeledő vész neve: "ratkó" korszak

Azok a gyermekek (mára már felnőttek) akik az ún. Ratkó-korszakban, tehát 1950 és '56 között születtek, a következő években fogják elérni a nyugdíj korhatárt. A Ratkó korszakról annyit érdemes tudni, hogy Magyarországon abortusztilalom volt, amelynek következtében a népességgyarapodás üteme jelentősen felgyorsult, ezáltal rengeteg gyermek született. Ennek köszönhetően 2013-tól elkezdődött egy olyan mértékű nyugdíjba vonulási „roham” amely egyszerre vesz le a mérleg egyik nyelvéről és rak át a másikra, hiszen rengeteg aktív dolgozóból lesz nyugdíjra jogosult!

Az állam azonban felismertre ezt a deformációt és 2013-as hatállyal törvényileg új számítási módszert vezetett be, amelynek következtében a nyugdíjösszegek csökkentésével kívánta bebiztosítani a "ratkó-nyugdíjak" finanszírozását. Ez alapján a várható nyugdíj mértéke 2017-ben már csak az életkereset 65%-át eredményezi, a korábbi 75%-kal ellentétben, így azt lehet mondani, hogy annak aki 2018 után megy nyugdíjba a legjobb esetben is az eddigi átlagkeresetének valamivel több, mint feléből kell majd megélnie!
a megoldás a biztos nyugdíjhoz: önkéntes nyugdíj célú előtakarékosságok

Az önkéntes megoldások jelentik a gondoskodás harmadik, legszabadabb és mára legfontosabbá vált pillérét! A fentiekből egyértelműen kiderült, hogy sem a magánnyugdíjpénztárak sem pedig az állam nem alkalmas önmagában elégséges nyugdíj biztosítására, ezért mindenkinek saját magának kell megteremtenie megélhetését időskorára!

A nyugdíj előtakarékosságnak többféle formája létezik Magyaroszágon, illetve a legtöbb esetben adókedvezmény / állami támogatás is igénybe vehető ezekre a megtakarításokra, az állam ugyanis így próbálja ösztönözni az embereket, hogy tegyenk félre a jövőjükre!

A hosszú távú hazai megtakarítási lehetőségek jelenlegi palettája alapvetően három elemre épülhet:

az önkéntes nyugdíjpénztárakra
a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ)
és a nyugdíjbiztosításokra

Az önkéntes pénztár egy konzervatív lehetőség nyugdíjra 3-5 portfolióval, főleg állampapírokkal. A NYESZ egy értékpapír számla, amely komoly pénzügyi tudást feltételez.

Akik viszont szeretnének a megtakarításaikból hozzáértés nélkül a lehető legtöbbet kihozni, azoknak érdemesebb inkább a nyugdíjbiztosításokat megvizsgálni.

Engem is érdekel a nyugdíj előtakarékosság!
összefoglalás

magyar nyugdíjrendszer

Amit a fentiekből mindenki láthatja, a folyamatos demográfiai változásokkal és a csökkenő nyugdíjakkal, egyre nyilvánvalóbbá válik az állami nyugdíjrendszer bizonytalansága és kiszámíthatatlansága, valamint az állami szerepvállalás mértékének elégtelensége.

Magyarországon az öregedő társadalom, és az egyre kevesebb aktív dolgozótól levonható járulék miatt, az állami nyugdíj összege folyamatosan csökken ráadásul a szerkezeti stabilitása is politikai döntéseknek és folyamatos változtatásoknak illetve megszorításoknak van kitéve.

Azok, akik az állami rendszert választották és 2018 után mennek nyugdíjba, az eddigi életkeresetük maximum 60%-át kaphatják meg nyugdíjként, később pedig ez az arány csak csökkenni fog.

Az állami nyugdíj kiegészítéseként létrejött, de annak alternatívájává alakult magánnyugdíjpénztári rendszer után pedig egyszerűen muszáj mindenkinek privát nyugdíjmegtakarításban gondolkodnia.

Így be kell látnunk a tényt, hogy mindenki számára az optimális és az egyetlen megoldást az öngondoskodás, azaz a nyugdíjak saját erőből történő hosszútávú és az államtól független előteremtése jelenti!

Önnek most egyetlen űrlapjába kerül megismerni a piac legkedvezőbb nyugdíj megtakarításait, amelyekkel magas összegű és BIZTOS nyugdíja lesz!
Személy
Vezetéknév
Keresztnév
Email
Telefon
Kérjük néhány szóban írja le, hogy mire kér tőlünk ajánlatot!
Adatvédelmi szabályzat elfogadása



Tetszett az írás?
Kérdése van?SZAKÉRTŐNK VÁLASZOL »
Kapcsolódó bejegyzések:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Következő oldal »
Nyugdíjbiztosítások a gyakorlatban
Utolsó módosítás: 2014.05.20.

2014.01.01-től lehet kötni államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, ami egy ideális nyugdíj előtakarékosság lehet sokunk számára. Arra azonban figyeljünk,hogy az állami támogatás nem teszi egyformává a nyugdíjbiztosításokat, ugyanolyan különbségek vannak közöttük, mint a sima befektetéses életbiztosítások között. Íme, erre érdemes odafigyelni:

tovább Hozzászólás (0)
A nyugdíj előtakarékosság állami támogatása
Utolsó módosítás: 2014.05.20.

Nehéz magunknak megfelelő nyugdíjbiztosítást választani, hiszen sok opciót kell megvizsgálnunk. Ilyenkor az elsődleges szempont, hogy igényelehtünk-e rá adókedvezményt, vagy sem. Nálunk azok a nyugdíj előtakarékosságok kerültek bele ebbe a cikkbe, amelyekre igen:

tovább Hozzászólás (0)
A legjobb nyugdíj megtakarítás
Utolsó módosítás: 2014.05.19.

2014 a pénzügyi szektorban egyenlőre a nyugdíjról szól., ezért megversenyeztettük a nyugdíj megtakarításokat. Sikerült is 3 versenyzúre szűkíteni a kört, de inne már szükség lesz az Ön segítségére is:

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény
Utolsó módosítás: 2014.05.16.

Gondoltunk egy nagyot, és teljesen elemeire bontottuk a nyugdíjbiztosítást és az adókedvezményt. Így még alaposabban meg tudtuk vizsgálni, hogy milyen is valójában. A nyugdíjbiztosítási puzzle csak Önre vár:

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény 2014
Utolsó módosítás: 2014.05.15.

A nyugdíj megtakarítást soha nem lehet elég korán kezdeni, de 2014 egy olyan év, amikor tényleg minden a megtakarítás mellett szól. Egy ilyan megtakarítás lehet a nyugdíjbiztosítás, amire 20%-os adókedvezmény is jár. Ezt az új nyugdíj előtakarékosságot mutatjuk be ebben a cikkben.

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíjbiztosítások
Utolsó módosítás: 2014.05.15.

2014.01.01-től lehet kötni nyugdíjbiztosítás, amire akár 130.000 forint adókedvezményt is igénybe vehetünk. Nagyon nem mindegy azonban, hogy melyiket választjuk a pénzpiacról, mert vannak jelentős különbségek köztük. Erről szól ez a bejegyzés.

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíj előtakarékosság adókedvezménye
Utolsó módosítás: 2014.05.13.

2014-től 3 különböző nyugdíj előtakarékosság is élvezi az állam támogatását. Válasszuk is bármelyiket nem árt tudni egy-két fontos dolgot erről a bizonyos adókedvezményről. Ebben a cikkben minden fontos információt megtalál.

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíj előtakarékosság biztosítás
Utolsó módosítás: 2014.05.08.

Ebben a cikkben megtalálja hogy múködik együtt a nyugdíj előtakarékosság, és a biztosítás. A kettő ötvezetét úgy nevezzük, hogy nyugdíjbiztosítás, amely rendelkezik mindkét összetevő előnyével, sőt még annál is többel. Részletekért olvassa el a cikket!

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíj megtakarítás 2014
Utolsó módosítás: 2014.05.07.

Szerencsére a 2014.01.01-jén életre hívott nyugdíjbiztosítás miatt nagyobb figyelem irányul a nyugdíj megtakarítások felé. Viszont hiába a sok reklám, még mindig érdemes a tényekre, és a szakértőkre támaszkodni egy ilyen fontos döntés meghozatalakor. Ez a cikk a tényeken alapszik.

tovább Hozzászólás (0)
Nyugdíjbiztosítás 2014
Utolsó módosítás: 2014.05.07.

Egyre nehezebb a választás, ha nyugdíj megtakarítást akarunk választani magunknak. 2014.01.01-től ugyanis már van államilag támogatott biztosítői megoldás is, a nyugdíjbiztosítás. Nézzük meg, hogy mit tud, és hogy miért lehet potenciális megoldás számunkra!

tovább Hozzászólás (0)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Következő oldal »

további bejegyzések ebben a témában
Kalkulátor
nyugdíj előtakarékosság

Nyugdíj kalkulátorunkkal Ön is meggyzőződhet arról, hogy milyen alacsony összegből kell majd élnie idős korában, ha csak az államra támaszkodik. A nyugdíj kalkulátor a 2013-as nyugdíjszámítási szabályok szerint kalkulál, és azt az összeget is kiszámolja amit ahhoz kell féretennie, hogy legalább a fizetésével megegyező nyugdíja legyen!
Életkor

Jelenlegi nettó bér

Ledolgozott munkaviszony

A magyarok rendkívül optimisták időskori egészségügyi állapotukat illetően, jóllehet egészségük megőrzésért keveset tesznek – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

Az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitűnő egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék). [1]

Az életkor előrehaladtával viszont az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék. [2]

Már csak azért is fontos lenne törődni az egészségünkkel, hiszen az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány. A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen. A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni. [3]

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentős különbségek vannak. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig. Csakhogy a valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon szakértői hangsúlyozták: a rossz, vagy éppen kielégítő egészségi állapotban lévő munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Egészségügyi problémák esetén ugyanis szűkösebbek a munkavállaló esélyei a munkaerőpiacon, az átlagnál kisebb mértékben terhelhető, amelynek erős a hatása a jövedelmére és a megtakarítási képességére is. A rossz és kielégítő egészségi állapotban lévők tehát sokkal kiszolgáltatottabbak, amikor a jövőjüket tervezik. [4]

A felmérés eredménye szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna. Látható tehát, hogy az egészségi állapotnak kulcsszerepe van abban, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem. E tekintetben a magyarok bizakodóak: ötből három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát. Ám a helyzet a kor előrehaladtával változik, hiszen az 55-64 év közöttiek körében már csak 4 százalékos ez az arány. [5]

A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Ezt a munkavállalók igénylik is. 95 százalékuk venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek. [6]

A kutatás eredményei alapján nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a maximális 10 helyett csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult. [7]

A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya. A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként. [8]

Mindezek alapján az Aegon szakértői úgy látják, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megőrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. Ehhez érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektől, amellett, hogy az egészséges életmód fenntartását segítő szokásokat beépítik a napi rutinba.

A jelentés anyaga elérhető az alábbi linken:https://www.aegon.hu/media/dokumentumok/Nyugdijbiztositas/Magyar_Jelentes_0816.pdf

[1] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 14. oldal 12. ábra
[2] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 14. oldal 12. ábra
[3] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 14-15. oldal 15. ábra
[4] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 18. oldal 18. ábra
[5] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 13. oldal 10-11. ábra
[6] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 20. oldal 21. ábra
[7] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 8. oldal 1. ábra
[8] Aegon Nemzetközi Nyugdíj-felkészültségi Kutatás – Magyar Jelentés 8-9. oldal 4. ábra
Hírek
Aegon Nemzetközi Nyugdíjkutatás
Biztos jövő ajándék Apple iPhone SE okostelefonnal
Gondtalan nyugdíjas évek mellé ajándék
Aegon Művészeti Díj 2018 – Shortlist 2018
Több évtizedes trendforduló a pénzvilágban – felértékelődhet az aktív vagyonkezelés
Váltson egyedi utalásra, és nyerjen 50.000.-Ft értékű Media Markt Ajándékkártyát!
Újra szerb csapat nyerte a CFA Institute részvényelemző versenyének hazai fordulóját
Biztos jövő ajándék Apple iPhone SE okostelefonnal
A valódi diverzifikáció az egyetlen megoldás
Érdemes többet törődni az időskori egészséggel