Juhász Nikoletta-Biztosítások okosan

21/12/2018

Néma gyilkos teheti feketévé az ünnepet: bárki lehet
áldozat
Pénzcentrum, 2018. december 19. szerda 16:50
Dübörög a fűtési szezon, az ünnepek alatt is lobogni fognak a kályhák, kandallók és a
gázzal üzemelő készülékek. Nem árt ugyanakkor, hiszen lassan mindennapossá
válnak a szén-monoxid-mérgezéses esetek. Pedig könnyen elkerülhető a baj, ha
időben észleljük a veszélyt.
A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a
helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító,
gázkazán, gáz vízmelegítő okoz. Szén-monoxid a tökéletlen égés során szabadul fel,
veszélye abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem
irritáló gáz, ami megakadályozza, hogy a vér megfelelő mennyiségű oxigént szállítson, ezért
másodpercek alatt bekövetkezhet az eszméletvesztés.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelte, a balesetek viszonylag kis anyagi
ráfordítással megelőzhetőek lennének, hiszen a szén-monoxid-koncentráció emelkedését
egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelő megbízhatóan jelzi, éppen ezért nagy segítséget
jelentenek a balesetek megelőzésében. A korábbi esetek elemzése alapján egyértelműen
azt lehet mondani, hogy azok nagy részét szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés
és karbantartás elmulasztása, vagy a szellőző elemek lezárása okozta.
Mutatjuk a legfrissebb negatív terméklistát, és a pozitívat is.
Jó jel, hogy egyre több otthonban szerelnek fel érzékelőt: a statisztikák azt mutatják, hogy a
szén-monoxidos beavatkozásokon belül már meghaladta a hetvenhárom százalékot azon
esetek száma, amikor ilyen berendezés működött az ingatlanban. Az adatokból az is látszik,
hogy egyetlen olyan helyen sem történt tragédia, ahol szén-monoxid-érzékelő volt a
lakásban. Pedig ilyen eset volt bőven: decemberben 30, novemberben 18, októberben 17,
szeptemberben pedig 10 szén-monoxid szivárgást regisztráltak a katasztrófavédők.
A veszélyt egy megfelelő szén-monoxid-érzékelő azonnal jelzi!
Nagyon fontos leszögezni, hogy az érzékelő csak jelzi a veszélyt, a szivárgást előidéző
állapotot nem szünteti meg. Nem vicc, a Katasztrófavédelem arról tájékoztatta a
Pénzcentrumot, hogy vannak fogyasztók, akik abban a hitben vannak, hogy pusztán az
érzékelő felszerelésével védve vannak, és emiatt lemondanak a tüzelőberendezéseik
rendszeres éves ellenőrzéséről, illetve esetleges karbantartásáról is.
Életveszélyes termékek a magyar boltokban
Sajnos nincs könnyű dolgunk, ha biztonságos szén-monoxid-érzékelőt szeretnénk vásárolni.
A kereskedelmi forgalomban kapható érzékelők nagy részéről derül ki ugyanis a hatósági
7
vizsgálatok során, hogy nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Mindenképp
segítséget jelent azonban, hogy
a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan ellenőrzi a
Magyarországon elérhető szén-monoxid-érzékelőket. A témakörben idén tavasszal és ősszel
is átfogó ellenőrzés indult a katasztrófavédelemnél
- tájékoztatta a Pénzcentrumot az Katasztrófavédelem (OKF). Kérdésünkre, hogy ha
folyamatosak a vizsgálatok, akkor miért 2017 augusztusában frissült utoljára a hatóság
honlapján közzétett "pozitív" és "negatív" terméklista, a következőt válaszolták:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/piacfelugyelet/Megfelelo_COerzekelok_20170803.pdf
Az, hogy a dokumentum 2017. augusztus 3-án frissült, az azt jelenti, hogy akkor bővültek új
érzékelővel a listák, nem pedig azt, hogy azóta nem végzett piacfelügyeleti ellenőrzéseket a
szervezet. A katasztrófavédelem hatósági szakemberei folyamatosan ellenőrzik a hazánkban
forgalmazott érzékelőket, ha új eszközök jelennek meg a piacon, a listákat is frissítjük.
Azaz eszerint, bármennyire is meglepő, de az elmúlt bő egy évben nem került be újabb
termék a magyar piacra. Így a korábban közzétett "pozitív" és "negatív" terméklista alapján
érdemes válogatnunk a boltok polcain. A tételeket eléred ebben a cikkünkben!

21/12/2018

30-asok, figyelem! Ha nem kaptok észbe, szívhatjátok majd
a fogatokat
Pénzcentrum 2018. december 17. hétfő 16:30
Kiderült, mikor lehet a legtöbbet megtakarítani a bevételeinkből. Sokan mégsem
foglalkoznak a spórolással, pedig a magyarok harmada anyagilag belerokkanna, ha
hirtelen jönne egy nagyobb kiadás.
A legtöbbet a harmincas éveinkben tudunk megtakarítani, legalábbis ebben az
életszakaszban tudjuk a bevételeink legnagyobb százalékát félretenni - derült ki a brit
Charter Saving Bank kutatásából. Az eredmények szerint az említett korosztály akár a
bevételeinek 58 százalékát is félre tudja tenni, második helyen a húszonévesek állnak 53
százalékkal. Az ötvenesek, hatvanasok ennél már jóval kevesebbet tudnak spórolni: csak
nagyjából 35 százalékot. A számokat persze befolyásolták a havi jövedelmek közötti
különbségek.
Kijött az is, hogy a férfiak átlagosan többet takarítnak meg a nők: míg egy átlagos, brit férfi
nagyjából 250 fontot tesz félre egy 600 fontos bevételből, egy hasonló összegből egy nő
csak 134-et. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szigetországban sokaknak nincs egtakarítása,
10
így nem tudnának megoldani egy váratlan kiadást, mint például egy elromló mosógép, vagy
drága autójavítás.
Pedig az egyik legfontosabb az, hogy mindenkinek legyen vésztartaléka, tegyen félre annyit,
amit éppen megengedhet magának. Érdemes már korán elkezdeni a spórolást, nem csak
idősebb korunkban keresni a jó árakat, akciókat. Úgy tűnhet, hogy nem érdemes kisebb
összegeket félretenni minden hóapban, de ez a legjobb módszer arra, hogy idővel
képezzünk némi tartalékot
- hívta fel a figyelmet Paul Whitlock, a bank megtakarítási üzletágának igazgatója.
Hárommillió magyar anyagi biztonsága veszélyben
Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet. Korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla,
hogy az Eurostat szerint Magyarországon az emberek harmada nem tudna megbirkózni egy
váratlan kiadással. A 2017-es adatok alapján több mint 3 millió magyarnak nincs annyi
félretett pénze, vagy egy havi fizetésből elég jövedelme arra, hogy sikeresen szembenézzen
egy nem várt költséggel.
Öröm az ürümben, hogyha megnézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy 2016-ban még a
lakosság 50,8 százaléka volt anyagilag súlyosan kiszolgáltatott, ami a 2016-os népességi
adatokkal (9 814 000 fő) számolva 5 692 120 embert jelentett. Az Eurostat adatai szerint kb.
2,5 millión tehát legalább akkora szintre tudták növelni megtakarításaikat, hogy az fussa egy
váratlan anyagi kiadásra.

21/12/2018

Ez vár a betegekre: a műtét után akár még aznap
hazamehetnek
Világgazdaság, 2018. december 14. péntek 08:30
Az egynapos műtétek aránya 20 százalék hazánkban, miközben az EU-s átlag 60
százalék - írja a Világgazdaság. Az EMMI ösztönzőkkel igyekszik segíteni az egynapos
műtétek terjedését.
A kórházaknak 10 százalékkal magasabb összeget fizet a biztosító az egynapos műtétekre
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint, valamint az ilyen
beavatkozások mentességet élveznek a teljesítményvolumen-korlát alól. A Multidiszciplináris
Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) adatai szerint az összes elvégzett műtétnek egyelőre
kevesebb mint 20 százalékát végzik egynapos ellátásban, miközben más országok
tapasztalatai szerint az arány akár 60 százalék is lehet.
Gamal Eldin Mohamed, a MEST elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kórházak
akár 30 százalékkal több ilyen műtétet is el tudnának végezni. Hozzá kell tenni ugyanakkor,
hogy három év alatt 54 százalékkal emelkedett az egynapos műtétek száma. Mindeközben
Magyarországon töltik a betegek a legtöbb időt kórházban, átlagosan 9,5 napot - ez az idő
pedig az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt

21/12/2018

A lakáskárok háromnegyede három dologra vezethető vissza

Egy friss kimutatás szerint az idén a lakásbiztosítási káresemények mintegy háromnegyedét mindössze három káresemény okozta- és ebből kettő a viharkárokhoz köthető. A három kár a beázás, a csőtörés és a villámlás okozta káresemények, amelyekről egyenként részletesebben is fogunk írni. Ezek mellett érdemes kitérni a betöréses lopások, rablások eseteire is, amely bár bőven nincs benne a top3-as káresemény listában (részben mert nem minden lakásbiztosítás véd lopáskároktól), a lakosság kifejezetten tart egy ilyen eseménytől. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a komolyabb katasztrófákhoz köthető káresemények évről évre nagyobb károkat okoznak a biztosítóknak, még úgy is, hogy a lakásbiztosítások lefedettségi térképe ha lassan is, de folyamatosan romlik. Idén például jóval többet fizettek ki a biztosítók a tavaszi viharkárokra, mint a száz éve rekordnagyságú – igaz, szerencsésen levonuló – dunai árvíz káreseményeire. Egy-egy viharszezon milliárdokban mérhető káreseményeket okoz a hazai lakóházakban, így mindenkinek érdemes felkészülnie a káreseményekre, amelyekhez álljon itt néhány jó tanács.
Beázás és csőtörés

Sajnálatos módon országunk csővezetékrendszerének az átlagos életkora meghaladta a negyven évet, és mivel évente csupán a 2 százalékát cserélik ki/újítják fel, így a vízvezeték rendszer életkora és állapota tovább romlik. A víz nagy nyomásából, és a rejtett csővezetékek elhelyezkedéséből kiindulva pedig, ha egy vezetékkel gond van, akkor abból csak az árvíz szerű vízhozamból fogunk tudni következtetni, így erre felkészülni sajnos nem lehet. A legtöbb, amit tehetünk, hogy gyorsan elzárjuk a főcsapot, áramtalanítjuk a lakást, és igyekszünk minden ázhatót eltenni a víz útjából. Sokkal jobban lehet készülni a nyílászárókon át történő beázásokra. Elsőszámú szabályként ne hagyjunk nyitva semmilyen ablakot – még tetőablakot se szellőzés céljából arra az időre, amíg nem vagyunk otthon, hiszen ott percek alatt beázhatunk. Az idei évben már több olyan vihar is kitört, amelyeknél percek alatt hatalmas mennyiségű víz zúdult le, – így a sarki boltba való leugrás alatt is egy kisebb árvíz keletkezhet lakásunkban. Ezen felül egy komolyabb vihar után érdemes megvizsgálni a tetőszerkezetet – egyetlen elsöpört vagy betört tetőcserép is elég ahhoz, hogy a víz szép lassan, megtalálja az útját, és a lakás elkezdjen ázni.
Villámkárok

A villám hatalmas robajjal és pusztítással csapódik be a földbe, majd lángra lobbant maga körül szinte mindent. Ennyi általános ismerettel szinte mindenki rendelkezik a villámokról, azonban a károk túlnyomó többségét nem maga a villám okozza. A villámcsapásnak van egy úgynevezett másodlagos hatása, amely egy mérföldes körzetben drasztikusan megváltoztatja a mágneses erőtér mezőket. Ez a gyakorlatban elektromos túlfeszültségként jelentkezik, amely nem csak az elektromos hálózatokon keresztül terjedhet, hanem a telefon és internetvezetékeken keresztül is. Minél érzékenyebb – ami általában az eszköz bonyolultságával egyenesen arányos – egy készülék, annál könnyebb „kisütni” egy túlfeszültséggel, ami általában teljes kiégéshez vezet. Mivel az elmúlt években elszaporodtak a háztartásokban az értékes elektronikai eszközök – asztali és hordozható számítógépek, modern televíziók, okostelefonok és egyéb finomelektronikai készülékek – ezért egy ház mellett becsapódó villám akár milliós károkat is okozhat. Ezért ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, akkor érdemes azt áramtalanítani, – ahogy nagyobb viharok idejére sem célszerű bedugva hagyni az ilyen készülékeket. De túlfeszültség védelemmel, vagyis úgynevezett kisülés gátlókkal is védekezhetünk a jelenség ellen, amely – lekapcsolja készülékeket a hálózatról, mielőtt még kiéghetne. Egy katasztrófa esetén pedig adat visszaállítás biztosítással pedig az örökre elveszettnek hitt adatok mentési költségeinek egy részét is térítik már egyes biztosítások.
Betörés ellen

A betörők nyáron a legaktívabbak – ami a rendőrségi statisztikákon is meglátszik. Ennek oka, hogy a legtöbben ekkor töltik nyári szabadságukat, amikor is hosszú időre hagyják a lakásukat őrizetlenül – amit a betörők előszeretettel ki is használnak. Épp ezért érdemes azt a látszatot keltenünk, hogy gyakran járunk haza. Ezt úgy érhetjük el, hogy ha megkérjük a szomszédunkat, hogy ürítse a postaládánkat, valamint egy időzítő segítségével néha – előre beállítva – bekapcsoljuk a tévékészüléket, vagy este a világítást. Szintén fontos, hogy a megfelelő biztonsági beállítással tegyük közzé – sőt inkább ne tegyük közzé – a közösségi oldalakon a nyaralásunk tényét és időtartamát, ahogy az ott készült képek feltöltésére is figyeljünk,– ugyanis a betörők egyik fő információ forrásává lépett elő a világháló.

Sajtóközlemények
Befektetési iránytű – 2018. december
Sajtókapcsolat
Eljárt az idő a jelenlegi nyugdíjrendszer felett
Zsarolóvírusok és zsaroló kávéfőzők
Már 1500-nál is több kárbejelentés érkezett az Aegonhoz
Egy hétvége alatt több mint 140 millió forint kárt okozott az időjárás
Jelenleg nincs ok az aggodalomra
Aegon Művészeti Díj 2018
A nőknek hosszabb távra kell tervezniük, ha időskori anyagi biztonságukról van szó
A fejlődő piaci részvényeké a jövő

14/12/2018

14/12/2018

Mi nem így akarjuk. Gondoskodjunk hát gondtalan nyugdíjas éveinkről.
Nyugdíjcélú megtakarítással.
https://tanacsado.aegon.hu/959463

14/12/2018

A MAGYAROK HÁROMNEGYEDE ELKÉSETT NYUGDÍJCÉLÚ TERVEI MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Biztosítási Szemle, 2018. december 11. kedd
A még nem nyugdíjas korban lévők 76%-a bevallotta, hogy le van maradva nyugdíjtervei megvalósításában. A megoldást a nyugdíjas munkavállalásban, vagy abban látják, hogy a közeljövőben magasabb bejelentett fizetéssel járó állásra váltanak – derült ki a Groupama Biztosító és az NRC reprezentatív, a különböző nyugdíjstratégiákat vizsgáló kutatásából.
A nem nyugdíjas korú magyarok közel fele érzi úgy, hogy a magasabb nyugdíj érdekében jelenlegi munkahelyét már le kellett volna cserélnie egy magasabb fizetést nyújtó állásra. Még magasabb arányban (67%) tervezik az emberek idős koruk anyagi biztonságát megteremteni úgy, hogy majd nyugdíj mellett munkát vállalnak.

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett országos kutatás megmutatta, hogy a megtakarítások elkezdésével kapcsolatban is sokan vélik úgy, hogy elkéstek: míg a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban 39, általános megtakarításokkal kapcsolatban 44 százalék mondta, hogy már el kellett volna kezdenie félretenni a nyugdíjas évekre. Ez sajnos nem jelenti egyúttal azt, hogy a többiek már megtették ezeket a lépéseket: közel 40% azok aránya, akik nem is terveznek megtakarításba kezdeni.

Minden harmadik fiatal is úgy érzi, le van maradva a terveihez képest

Meglepő, hogy nem csak a közvetlenül nyugdíj előtt állók érzik úgy, elkéstek megtakarítási terveik megvalósításával. A legfiatalabb, 18-29 éves korosztály 58 százalékát komolyan foglalkoztatja az öngondoskodás lehetősége, közülük 22 százalék komolyan tervez nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni. Ugyanakkor 38 százalékuk gondolja azt, hogy már cselekednie kellett volna.
A nyugdíjas évekhez legközelebb állók, vagyis az 50 fölöttiek között jóval magasabb azok aránya, akik már léptek, hiszen közel harmaduk már rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ugyanakkor az elkésettség érzés is jobban megjelenik ebben a korosztályban: a nyugdíjcélra takarékoskodást tervezők 44 százaléka érzi úgy, hogy már kellett volna valamit tennie.

Miért nem valósulnak meg a nyugdíj tervek?

A legtöbben – a válaszadók 60%-a – alacsony jövedelmükkel magyarázzák lemaradásukat, második leggyakoribb okként viszont a „másra fordítottam a pénzt” válasz került említésre a nyugdíjcélú tervek meg nem valósulása kapcsán. Ez szintén utalhat az anyagi források hiányára, de arra mindenképpen, hogy az adott életszakaszban más célok elérését fontosabbnak tartják.

Egy válás is keresztül húzhatja a nyugdíjcélú terveket

A családi állapot is meghatározó: a megkérdezettek 23 százalékánál állt elő olyan változás a családi állapotban – például gyerek születésével, vagy épp válással –, ami átrendezte az elképzeléseiket. Ezen belül az egyedülálló szülők és a mozaikcsaládosok helyzete a legnehezebb, közel 40 százalékuk indokolta úgy, hogy nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos terveik családi okok – feltehetően elsősorban a válásuk – miatt nem valósultak meg. A nyugdíjcélú elképzelések meghiúsulásaként megjelölt indokok kapcsán az is látható, hogy a lista végén – valamennyi választ figyelembe véve – a tervek megváltozása (9%) áll, a tájékozottság hiányára pedig a nyugdíj előtt álló lakosság 12 százaléka hivatkozott.

Ha nem látjuk, nem lépünk

Bár frusztrálja az embereket, hogy nem tesznek a nyugdíjas évek biztonságáért, mégis sokan halogatják a konkrét lépéseket. Könnyen tévútra visz az is, hogy jelenleg sokan megfelelő anyagi körülmények között látják családjukban a nyugdíjasokat. A válaszadók 42 százaléka szerint szüleik, nagyszüleik képesek kijönni a havi bevételükből, további harmaduknál még 1-2 extra kiadásra is van lehetőség és 14 százalék szerintük azok aránya, akik nyugdíjasként még ennél is többet megengedhetnek maguknak. „Ez a tapasztalat azonban könnyen csapdát jelenthet, hiszen elodázhatja azokat a döntéseket, melyeket ma már szükséges megtenni annak érdekében, hogy időskorunkra anyagi biztonságot teremthessünk. A jövő nyugdíjasainak már sokkal több saját megtakarításra lesz szükségük annak érdekében, hogy megfelelő nyugdíjszintet érjenek el” – mondta el Molnár Zsolt, a Groupama Biztosító főosztályvezetője.

Nagyot buknak a nyugdíjasok a Nők40-nel: itt a megdöbbentő állítás
Napi.hu, 2018. december 12.

A Nők40 elnevezésű nyugdíjkedvezmény indoklása szerint a társadalom elismeri a nők fokozott, kettős tehervállalását, hiszen helyt kell állniuk a munkahelyen és a családban is. A kedvezményt választók azonban sokat veszítenek, Gerencsér László, a közgazdaságtudomány kandidátusának tanulmánya szerint. Úgy látja: azért választják mégis sokan, mert nincs meg a megfelelő nyugdíjismeretük és persze a jogalkotó sem nyújt semmi segítséget.

Ha valaki igénybe veszi a Nők 40-nel lehetővé tett korhatárkedvezményt (ahogy az szinte általános az eddigi tapasztalatok szerint), akkor lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kap élete végéig, mint amennyit a korhatár elérésekor történő nyugdíjba menetel esetén kapna. Ennek a nagysága több tényezőtől függ - értékel a kutató, az újegyenlőség.hu-n megjelent tanulmányában.
A számítás azokra vonatkozik, akik 58 éves korukban, 2011 és 2015 között mentek nyugdíjba. Annak következtében, hogy a korhatárkedvezményt igénybe vevők nyugdíja életük végéig alacsonyabb lesz annál, mint amit akkor kapnának (kaptak volna) ha az általános korhatáron mennének (mentek volna) nyugdíjba, terhet viselnek.
Gerencsér László szerint az adatok jól mutatják, hogy a Nők 40 nyugdíjterhét lényegében az érintettek viselik nagyon egyenlőtlen korévenkénti eloszlásban, aminek nincs racionális indoka. Az 1955−1957-es korosztályok sokkal nagyobb nyugdíjveszteséget szenvednek el, mint amekkora összeget a korhatár-kedvezményes időszak alatt kaptak.
Mi okozza veszteséget?
A lehetőséget igénybe vevő nők nyugdíjveszteségének jelenlegi nyugdíjrendszerünkben két alapvető összetevője van:
• a szolgálati idő hosszából adódó eltérés, ami évi 2 százalékpont és egyszerűen kiszámítható: korhatár-kedvezményes évek szorozva 2-vel,
• a keresetek valorizációjának és a nyugdíjak indexálásának eltérése, amit már bonyolultabb kiszámítani
A keresetek valorizációja azt jelenti, hogy a korábbi években elért nettó kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák. Ez úgy történik, hogy az egyes évek nettó kereseteit a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésének ütemével emelik. A nyugdíjak indexálása pedig a már megállapított nyugdíjak emelését jelenti. A nyugdíjtörvény szerint az éves rendszeres emelés a fogyasztói árak növekedéséhez kötődik (inflációhoz kötött indexálás).
Kiindulópontja a központi költségvetésben tervezett mérték, amit annak várható értéke alapján kell emelni, ha az nagyobb, mint a tervezett. Ezt is emelni kell, ha a nyugdíjas árindex magasabb, mint a teljes. A kormány további emelést hajthat végre, ha annak feltételei biztosítottak.
A nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedése jellemzően magasabb, mint a fogyasztói áraké, ezért e tényező is a nyugdíjveszteséget növeli a szolgálati idő megrövidítése mellett. A veszteség nagysága attól függ, hogy milyen mértékben tér el a nettó átlagkeresetek növekedése és a nyugdíjak emelése a kedvezményes időszakban, valamint attól, hogy az érintett hány évet vesz igénybe a lehetővé tett korhatárkedvezményből. Az összefüggések azt is mutatják, hogy a veszteség

14/12/2018

28 MILLIÁRD FORINTNYI ADÓT SPÓROLTAK MEG IDÉN AZ ÖNGONDOSKODÓK

Biztosítási Szemle, 2018. december 10.
A 2017-ben benyújtott bevallásokban szereplő adatokhoz képest idén több mint 107 ezerrel nőtt az nyugdíjcélú megtakarításaik után adókedvezményt igénybevevők száma. Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium közleményében.
Az öngondoskodást adókedvezményekkel segíti a kormány. Idén mintegy 710 ezren vettek igénybe adókedvezményt az önkéntes pénztári megtakarításaik után, az érintettek összesen több mint 28 milliárd forintnyi adót spóroltak meg – írták.

A tárca szerint a családok, a lakosság pénzügyi tudatosságának a javulását is igazolja az, hogy a 2017-ben benyújtott bevallásokban szereplő adatokhoz képest idén több mint 107 ezerrel nőtt az nyugdíjcélú megtakarításaik után adókedvezményt igénybevevők száma, vagyis ennyivel többen választották az öngondoskodásnak ezt a népszerű, a kormány által adókedvezménnyel is támogatott formáját.

Kiemelik: a kormány célja a kiszámítható nyugdíjas évek támogatása, a pénzügyi tudatosság fejlesztése és az öngondoskodás erősítése. Alapvetően három nyugdíjcélú megtakarítás létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.
A tájékoztatás szerint minden befizetés után igénybe vehető az adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, de az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésnél maximum egy évben 150 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer (illetőleg 130 ezer), a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát.
Ha valakinek több nyugdíjcélú megtakarítása is van, akkor az adókedvezmény éves korlátja még magasabb: 280 ezer forint. Az adókedvezményt azok a magánszemélyek, akik még idén kötnek ilyen szerződést, már jövőre igénybe is vehetik.

10/12/2018

Jövőre is megérheti pénztári hozzájárulást kapni és adni
Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás: a dolgozók
számára 10 százalékos pluszt jelenthet ahhoz képest, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként
kapnák meg - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség)
számításaiból. A Pénztárszövetség azt javasolja, érdemes a juttatási csomagokat kialakítania
minden munkáltatónak, azaz fokozódik felelősségük, hogy segítsék a dolgozók
takarékoskodását. A munkavállalók nagy része, 65-71 százaléka ráadásul fontosnak tartja,
hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásukhoz, ezen belül az önkéntes nyugdíjés
egészségpénztári takarékoskodásukhoz.
Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások közé tartozik a dolgozók pénztári tagságához adott
hozzájárulás - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének számításaiból.
Az alkalmazottak szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári
tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás 10 százalékkal kedvezőbb lesz, mintha
ugyanazt a pénzt bérként kapnák meg. Ha egy cég 100 forintot szán dolgozójának,
pénztári megoldásokkal közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak, mintha bért
kapnának - számolta ki a Pénztárszövetség.
Jövőre az új adószabályok miatt átalakul a béren kívüli juttatások rendszere. Kravalik Gábor,
a Pénztárszövetség elnöke szerint 2019-ben a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik a
pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra, azonban utóbbiak így is a
legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást
vehetnek igénybe a pénztári megtakarításához adott munkáltatói juttatás után. Hozzátette:
„A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező
alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe csökkenti a juttatást, az érintett alkalmazottak
az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak.”