Vectigal Consulting

23/07/2026

Egy közös vacsora, kirándulás vagy céges program sokat adhat a csapatnak, de könyvelési szempontból nem mindegy, hogyan kezeljük.
A csapatépítők költségeinél többek között számít:
✔️ kik vesznek részt az eseményen (munkavállalók, partnerek, családtagok)
✔️ mi a rendezvény célja és tartalma
✔️ milyen költségek merülnek fel (étel, ital, szállás, programok stb.)
✔️ megfelelően dokumentált-e az esemény
Bizonyos vendéglátások, rendezvények reprezentációnak vagy egyes meghatározott juttatásnak minősülhetnek, amelyekhez külön adózási szabályok kapcsolódnak.
Érdemes ezért nem csak utólag leadni a számlát, hanem már a szervezés előtt egyeztetni a könyvelővel. Egy jól előkészített csapatépítő nemcsak élmény, hanem adminisztráció szempontjából is rendezett. 😊

17/07/2026

Nyáron sok vállalkozás dönt rövidebb-hosszabb leállás mellett. Fontos azonban tudni: attól, hogy a cég bezár néhány napra, a munkavállalók távollétének kezelése nem automatikus.
Amire érdemes előre figyelni:
✔️ a szabadságot a munkáltató adja ki, de annak megvannak a munkaügyi szabályai és határidői
✔️ ha a munkáltató nem tud munkát biztosítani, az nem feltétlenül „kötelező szabadság” – felmerülhet az állásidő kérdése is
✔️ a távollét jogcímét pontosan kell meghatározni a bérszámfejtéshez
Egy nyári leállást ezért nemcsak működési, hanem munkaügyi szempontból is érdemes előre megtervezni.
A jól előkészített adminisztráció segít, hogy a pihenés valóban pihenés legyen. ☀️

13/07/2026

09/07/2026

A nyár beköszöntével egyre aktuálisabbá válik a szabadságok kérdése. Összegyűjtöttünk néhány olyan szabályt, amelyet meglepően sokan nem ismernek, vagy tévesen alkalmaznak.
📌 1. Nem a teljes szabadságról a munkavállaló dönt.
Évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, a fennmaradó rész kiadásáról főszabály szerint a munkáltató dönt.
📌 2. A szabadságot nem lehet egyik napról a másikra elrendelni.
A szabadság kiadásának időpontját főszabály szerint legalább 15 nappal korábban közölni kell.
📌 3. A munkavállaló is köteles előre jelezni.
A 7 munkanapra vonatkozó igényét szintén legalább 15 nappal korábban kell bejelentenie.
📌 4. Évente egyszer lehetőség szerint 14 egybefüggő nap pihenést kell biztosítani.
Ez nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadság jár egyszerre, hanem hogy a munkavállaló számára biztosítani kell a hosszabb, megszakítás nélküli pihenés lehetőségét.
📌 5. A szabadságot nem „havi bontásban” kell kiadni.
A szabadság kiadását a munkáltató tervezi meg az adott évre, a jogszabályi keretek betartásával. Nincs olyan általános szabály, hogy minden hónapban meghatározott számú napot kell kiadni.
A szabadságok helyes kezelése alapvetően munkaügyi feladat, de ha a bérszámfejtést a könyvelő végzi, ezeknek az információknak a pontossága elengedhetetlen a szabályos elszámoláshoz.
Ha bizonytalan vagy a szabályokban, érdemes még a nyári szabadságolások előtt egyeztetni – ezzel később sok kellemetlenség megelőzhető.

29/06/2026

A nagy melegben a munkáltatóknak nemcsak a munkaszervezésre, hanem bizonyos esetekben a munkavédelmi előírásokra is figyelniük kell.
A védőital biztosítása alapvetően munkavédelmi kérdés, de a könyvelés oldaláról sem mindegy, hogyan történik.
Amire érdemes figyelni:
✔️ a védőital a jogszabályi feltételek fennállása esetén munkáltatói kötelezettség
✔️ a vásárlásról céges számla készüljön
✔️ elkülönüljön a dolgozóknak biztosított védőital és az egyéb vendéglátás/reprezentáció
✔️ az elszámolhatósághoz fontos a megfelelő dokumentálás
Egy palack víz apróságnak tűnik, de vállalkozóként ezt is érdemes tudatosan kezelni. ☀️

26/06/2026

A nyári időszakban sok vállalkozás számít diákmunkások segítségére. Jó lehetőség a cégeknek és a fiataloknak is, azonban fontos, hogy már az első munkanap előtt rendben legyenek az adminisztratív kérdések.

Amire munkáltatóként érdemes figyelni:
✔️ milyen formában történik a foglalkoztatás (pl. munkaviszony vagy iskolaszövetkezeten keresztül)
✔️ megtörtént-e a szükséges bejelentés
✔️ rendelkezésre állnak-e a bérszámfejtéshez szükséges adatok és dokumentumok
✔️ életkor alapján milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztatásra
✔️ pontosan vezetésre kerül-e a munkaidő

A diákmunka rugalmas megoldás lehet, de ugyanúgy tudatos tervezést és szabályos adminisztrációt igényel. Egy gyors egyeztetés a könyvelővel sok utólagos javítástól megkímélhet. 😊

📢 Plusz információ: Idén is elérhető az NFSZ Nyári diákmunka programja, amely bértámogatást nyújthat a diákokat foglalkoztató munkáltatóknak. A feltételek az NFSZ hivatalos tájékoztatójában találhatók.

10/06/2026

📢E-nyugta 2026: kötelező átállás jön – készülj fel időben!

⏰Mikortól kötelező? A jelenlegi szabályozás szerint 2026. szeptember 1-től indul az e-nyugta rendszer kötelező alkalmazása az érintett vállalkozások számára.
Ez távolinak tűnhet, de az átállás nem csak egy gombnyomás lesz: előfordulhat, hogy új rendszerre, szoftverre vagy a jelenlegi folyamatok átalakítására lesz szükség.

Érintett lehetsz, ha:
✔magánszemélyek részére nyújtasz szolgáltatást,
✔jelenleg nyugtát állítasz ki a vásárlóidnak.

🛠 Mi lesz a teendőd?
✅kiválasztani a megfelelő e-pénztárgép vagy e-nyugta megoldást,
✅felkészülni az új működésre,
✅gondoskodni róla, hogy a határidőre szabályosan tudj nyugtát adni.

❕Mi történhet, ha elmulasztod?
Ha egy érintett vállalkozás nem áll át időben, az problémát okozhat:
❌nem megfelelő nyugtaadás,
❌hibás vagy hiányzó NAV-adatszolgáltatás,
❌esetleges hatósági szankciók.

Nézd át időben a lehetőségeidet, ne 2026 augusztusában kezdj el kapkodni!

05/06/2026

Sok vállalkozásnál ismerős helyzet: a cégnek átmenetileg pénzre van szüksége, ezért a tulajdonos saját pénzből segít. Önmagában ezzel nincs probléma. A kérdés inkább az: megfelelően van-e kezelve?
A könyvelő ilyenkor nem csak azt nézi, hogy érkezett pénz a cégbe. Fontos például:
✔ honnan érkezett az összeg
✔ van-e mögötte dokumentáció
✔ kölcsönről vagy tőkejuttatásról van szó
✔ hogyan és mikor történik a visszafizetés

Tulajdonosként pedig érdemes tudni:
✔ a cégbe utalt pénz nem automatikusan „csak egy átmeneti átutalás”
✔ a későbbi visszafizetésnek is követhetőnek kell lennie
✔ a rendszeresen növekvő tagi kölcsön gyakran azt jelzi, hogy finanszírozási probléma áll a háttérben

A tagi kölcsön hasznos eszköz lehet, de ha évek óta csak nő a könyvelésben, érdemes feltenni a kérdést: átmeneti segítségről van szó vagy a cég működése már folyamatos külső pénzt igényel?
Mert néha nem maga a tagi kölcsön a probléma. Hanem az, amit jelez.

01/06/2026

Sok vállalkozó számára teljesen természetesnek tűnik: van pénz a cégben, szükség van valamire, kivesznek belőle. Hiszen „úgyis az enyém”. 💸💰💵
A vállalkozás készpénzének útja követhető kell legyen: nem elég, hogy a pénz megmozdult, azt a könyvelésben is le kell követni. Itt nem csak arról van szó, hogy legyen egy szám egy táblázatban: a nyilvántartásnak és a valóságnak is egyeznie kell.
A könyvelő figyeli például:
✔ megvannak-e a bizonylatok
✔ követhetőek-e a pénzmozgások
✔ reális-e a pénztár egyenlege
De a tulajdonos felelőssége sem kisebb:
✔ a céges pénz nem „szabad felhasználású” keret
✔ ne utólag kerüljön elő a blokk vagy a magyarázat
✔ a könyvelő csak abból tud dolgozni, amit megkap

Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a céges pénz idővel „eltűnik” a mindennapi működésben: kisebb-nagyobb összegek kerülnek kivételre, a papírok elmaradnak, a könyvelésben viszont a készpénz továbbra is ott marad. Emellett gyakori tévhit, hogy a bankból/automatából felvett készpénzzel nem kell foglalkozni. Valójában minden ilyen tétel növeli a házipénztár összegét.
És egyszer csak papíron milliók vannak a házipénztárban, a valóságban viszont senki nem tudja pontosan, hol a pénz.
Mert amikor a papíron szereplő pénz és a valóság már nem ugyanazt mutatja, abból később kellemetlen kérdések lehetnek.